Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti ki>\ ítélőtábla. 73 járási szabályt sértett azzal is, hogy alperest az első biróság előtt tett vallomására megeskette, mielőtt a bizonyítandó körül­mény tekintetében felajánlott fentebbi bizonyítékokat kimerítő méltatás tárgyává tette volna, mert a S. E. T. 95. és 96. §-ai szerint a peres félnek eskü alatt való kihallgatása csak abban az esetben rendelhető el, ha valamely döntő ténykörülmény tekin­tetében más bizonyíték egyáltalán nem forog fenn vagy a bizo­nyíték kiegészítése válik szükségessé. De alapos az alperes válasz­iratában csatlakozás útján előterjesztett az a panasz is, hogy a felebbezési bíróságnak a szóbeli felebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyve szabálytalan s e miatt az ügy alaposan el nem dönthető, mert az emiitett jegyzőkönyv a S. E. T. 130. és 160. §-ai értelmében megfelelően alkalmazandó 47. §. í. pontjának megfelelőleg nem tartalmazza azt. hogy a peres felek és képvi­selőik közül névszerint kik voltak jelen a felebbezési tárgyaláson sőt a jegyzőkönyv bevezetése annak későbbi tartalmával ellenke­zően azt tünteti fel, hogy a tárgyalásra a felek egyike sem jelent meg, de azt sem tartalmazza a jegyzőkönyv, hogy a felebbezési tárgyalás kezdetén az első biróság Ítélete felolvastatott volna, és hogy alperes minő felebbezési és felperes minő ellenkérelmet terjesztett elő; és ebből folyóan alapos alperesnek a felperes kereshetőségi joga ellen már az első biróság előtt emelt kifogá­sának mellőzése miatt felhozott panasza is, mert a felebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv az említett szabálytalanságok miatt nem fogadható el czáfolatul alperesnek azzal az előadásá­val szemben, hogy ő a felperes kereshetőségi joga ellen már az első biróság előtt emelt kifogását a felebbezési tárgyalás folya­mán el nem ejtette. Minthogy a kifejtettek szerint a lényeges és az ügy eldön­tésére befolyással bíró eljárási szabályok megsértése mellett meg­állapított tényállás, az ügy eldöntésére alapul nem szolgálhat, ennélfogva — mellőzve a felülvizsgálati és csatlakozási kérelem­ben még felhozott, de az itt kifejtettek után méltatást már nem igénylő egyéb panaszpontokat, a S. E. T. 185, §. c) pontja alapján úgy a felperes felülvizsgálati, mint az alperes csatlako­zási kérelmének helyet kellett adni és a felebbezési biróság Íté­letét a S. E. T. 204. §-a értelmében fel kellett oldani, s a felebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozat hoza­talára kellett utasítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom