Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. ezen az alapon a végrehajtás kényszere nélkül történik, mint az a fenforgó esetben történt, az adós a levont részleteket az 1881 : 60. t.-cz. 54. és 60. §-ára való hivatkozással akkor sem követelheti vissza, ha nincs is oly hivatali szabályzat, mely az ily utánfizetendő nyugdíjjárulékoknak a fizetés le nem foglalható részéből való levonását kifejezetten megengedi. 41. Feloldás a tényállás s a jegyzőkönyv szabálytansága alapján. (1906 október 18. II. G. 107 sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Alapos felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság lényeges eljárási szabályt sértett azzal, hogy a felebbezési tárgyaláson felhívott S. A. és B. L. tanuknak a kihallgatását mellőzte és a mellőzés okait ítéletében elő nem adta. Mert felperes ezen tanúival a felebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből kitetszőleg, azt kívánta bizonyítani, hogy L. J. és B. 1. már kihallgatott tanuk a nevezettek előtt kijelentették, hogy alperes felperesnek az 1905. évi november 20-án megejtett végelszámoláskor, nem négy, hanem csak három darab ezerkoronás bankjegyet adott át. Tekintve mármost, hogy a felperes keresete éppen arra a ténykörülményre van alapítva, hogy az 1905. évi november hó 20-án megejtett végleszámoláskor, a saját hátrányára és az alperes javára ezer koronával tévedve tévesen kért és kapott alperestől 4019 korona 26 fillér helyett, 3019 korona 26 fillért; alperes pedig azzal védekezett, hogy felperes tőle 4019 kor, 26 fillért követelt és ő négy darab ezerkoronás bankjegyet s ezen felül még néhány koronát s ekként összesen 4019 korona 26 fillért adott át felperesnek: az ezen vitás körülmény tisztázására felhívott és a S. E. T. 88. §-ának második bekezdése értelmében, a már kihallgatott tanukkal esetleg szembesíthető újabb tanukkal tehát felperes, a per eldöntésére befolyással bíró ténykörülményeket kivánt bizonyítani. Ügydöntő ténykörülményekre felajánlott bizonyításnak mellőzése és a mellőzés megokolásának elmulasztása pedig a S. E. T. 64. §-ában foglalt lényeges eljárási szabályt sérti, és ebből önként következik, hogy a felebbezési biróság a per sorsára nézve lényeges el-