Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 45 zsának megfelelő mennyiséget, a peres felek közt 1905. Sp. II. 599. sz. a. a budapesti IV. ker. kir. Járásbíróságnál folyt perben 1 F. alatt a felperes és D) alatt az alperes által csatolt kimutatásoknak e tekintetben egyező tartalma szerint 1904-ben és 1905 január hóban át is vett, mihez képest a jelen per tárgyául annak a 4000 m.-mázsa árúnak 250 m.-mázsára terjedő része szolgál, mely 4000 m.-mázsa az 1903 év végéig volt volna szállítandó, de felperes által kellő időben nem szállíttatott; továbbá rámutat a kir. Ítélőtábla arra is, hogy a felperes vállalta szállítás az A) alatti szerződésnek már idézett tartalma szerint részletekben volt teljesítendő, tehát nem oszthatatlan, minélfogva az alperes az egyes évi részletteljesítések elfogadásától külön — a nélkül, hogy az összes részletteljesítésektől elálljon — ép úgy elállhatott, a mint viszont tőle a felperes is az egyes részletteljesítéseknek külön való átvételét követelhette. Ezek kiemelése után az eldöntendő kérdésre áttérve a felebbezési bíróság azon kijelentését, hogy alperes az ügylettől 1905 április 30-ika előtt el nem állott, az alperesnek eskü alatti vallomására alapítja. A felek és tanuk vallomásának a ténykérdés keretében való mérlegelése a ténykérdés birájának kizárólagos hatáskörébe tarozik ugyan, de az említett vallomásokban foglalt nyilatkozatok jogi jelentőségének megítélése jogkérdés s a felülvizsgálati bíróság hatáskörébe tartozik, minélfogva ily szempontból a felebbezési bíróságnak említett kijelentését is felülbirálat alá kellett venni. Minthogy az alperes vallomása nemcsak azt tartalmazza, hogy az A) alatti szerződéstől el nem állott, a mely kijelentés teljes összhangban van a fentebb már kiemelt ama ténynyel, hogy alperes az árúmennyiségnek 1904-ben esedékessé vált 1000 m.-mázsát tevő részére nézve az ügylettől el nem állott, s erre a mennyiségre nézve halasztást is engedett; de a vallomás azt is tartalmazza, hogy az 1903-ik év végéig esedékessé vált mennyiségnek annak idején nem szállított részére nézve alperes az átvételt megtagadva, az ügylettől ellátott; s minthogy a jelen per tárgyául az 1903. év végéig esedékessé vált árúmennyiségnek egy része szolgál: a kir. Ítélőtábla arról győződött meg, hogy a felebbezési biróság figyelmen kivül hagyva a vallomásnak utóbb idézett részét valamint azt, hogy a jelen esetben osztható teljesítésről van szó, melynek 1903-ik év végéig esedékessé vált részleteire nézve az alperes elállhatott, még ha az összes teljesítéstől, tehát az