Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. •>'.) az alperes által szállítottnál több tégla volt szükséges, a felperest terhelte, a ki kárkövetelését erre az állításra is alapítja. Minthogy a felebbezési bíróságnak a további 70,000 darab tégla szükségességére vonatkozó ténymegállapítása a felperesnek, tehát a bizonyításra kötelezett félnek egyszerű és nem eskü alatti kihallgatás alkalmából tett állítására van alapítva; s minthogy a F) alatti levélben nem 70,000 darab, hanem csupán 3 waggon, tehát 8—10,000 darab tégláról lévén említés, a felebbezési bíróság e levélben ennek téves értelmezésével látott a felperes állítása mellett valószínűsítő bizonyítékot; és minthogy ezek szerint a kérdéses ténymegállapítás a F) alatti levelek helytelen értelmezése, valamint annak a s. e. t. 64. §-át érintő általános perjogi szabálynak figyelmen kívül hagyásával keletkezett, hogy a bizonyításra kötelezett félnek az ellenfél által kétségbe vont állítása bizonyítás nélkül valónak el nem fogadható: az alperes felülvizsgálati kérelme, a mennyiben arra irányul, hogy a 70,000 darab téglára vonatkozó árkülömbözet azaz 140 K.-nak megfizetésében marasztaltatott, a s. e. t. 185. §. c) pontja értelmében már ezeknél fogva alapos. Az alperes azt is vitatta, hogy a kérdéses templomépítés már 1905-ben befejeztetett, hogy a megvett árút felperes 1905. év végéig, a meddig ő az árú szállítására kész volt, átvenni köteles volt volt volna s vitatta, hogy felperesnek átvételi késedelme miatt ő az ügylettől elállott, felperes pedig csak ez elállás után lépett fel a további szállításra vonatkozó követeléssel. Kétségtelen, hogy a mennyiben ezek a tényállások valók, ez esetben felperes kárkövetelése azért jogtalan, mert a keresk. törv. 353-ik §-a szerint kártérítést csak a késedelembe esett eladótól lehet követelni, nem pedig akkor is, ha a vevő átvételi késedelme következtében az eladó az ügylettől már előbb jogosan elállott. A felebbezési bíróság azonban az alperes említett állítására vonatkozólag a tényállást meg nem állapította s ennélfogva az alperesnek felülvizsgálati kérelme az ítéletnek őt marasztaló része tekintetében azért is alapos, mert a ténymegállapítások e hiányossága mellett nem lehet eldönteni, hogy a felebbezési bíróság ítélete a keresk. törvény 353-ik §-ában foglalt anyagi jogszabályokba nem ütközik-e? Ellenben az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, mely a viszonkeresetével történt elutasítására vonatkozik, alaptalan ; mert az árú átvételében késedelmes vevő ellen az eladót