Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)
98 Budapesti kir. ítélőtábla. csupán a keresk. törv. 351-ik §-ában meghatározott jogok illetik s mert alperes viszonkeresetével az ügylet lebonyolításából származott s az árú át nem vétele folytán elmaradt hasznának megtérítését, tehát nem teljesítését, hanem egyedül kártérítést köreteit, de nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, ho?y a keresk. törvénynek idézett rendelkezéséhez képest az át nem vett árut a vevó felperes rovására eladta volna, már pedig e nélkül kártérítéshez joga a keresk. törv. 351-ik §-ánál fogva nincs és így a viszonkeresettel történt elutasítása a most idézett szakaszban foglalt jogszabályoknak megfelel s e szabályok által indokolva van. 19. A megajándékozott felelőssége az ajándékozó hitelezője irányában. Igazolás a posta késedelme alapján. 1907 április 3L G. 41. sz. a. A kir. ítélőtábla: L Az igazolás kérdésében : A törvényes időben beadott igazolási kérelemnek a kir. ítélőtábla helyt adott, mert a felülvizsgálati beadványának felterjesztett borítékából megállapítható, hogy az Losonczon f. é. január 51-én este 6 órakor adatott postára, az tehát tekintettel arra, hogy Losoncz a felebbezési bíróság székhelyétől a vasúti vonalon csak 44 kilóméter távolságra fekszik, rendes póstarnenettel január 22-én a törvényes határidőn belül érkezett volna a felebbezési bírósághoz : a beadvány elkésett beérkezése tehát vasúti vagy postai késedelemnek tulajdonítandó, a mit a január 22-én feladott és a késedelmet jelző távirat is támogat Ily körülmények közt pedig felperes mulasztását vétlennek tekinteni és igazolási kérelmének a s. e. t. 189. |. illetve az 1881. LÍX t.-cz. 61. §-a alapján helyt adni kellett. Az igazolás körül felmerült költségek iránti rendelkezés az utóbb id. t.-cz. 64. §-án alapul. II. A felülvizsgálati kérelem érdemében. A keresettel érvényesített jog elbírálásánál irányadó jogszabály az, hogy az ajándékozó hitelezője a megajándékozottól az ajándék értéke erejéig kielégítést követelhet oly követelésére n^zve, mely az ajándékozást megelőzőleg keletkezett, ha és a mennyiben az ajándékozás által követelése elől a kielégítési alap elvonatott. Ebből kiindulva és figyelemmel arra.