Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

2* Budapesti kir. Ítélőtábla.. A kir. Ítélőtábla: Az A) alatti másolatban csatolt, 1905. janius 4 én kelt levél azt tartalmazza, hogy a "felperes megvette alperestől a kunszentmiklósi róm. kath. templom építéséhez szüks éges, körülbelül /00,000 drb fali téglát9 s a felperes nem támadja meg azt a tényállást, miszerint az említett építéshez, az alperes által tényleg szállított 284.500 darabon felül még csupán 70.000 darab volt szükséges. A felebbezési bíróság ezt az okiratot B. F. szakértő véleményének is figyelembe vételével akként értelmezte, hogy felperes a kérdéses építéshez szükséges téglamennyiségnél többet nem követelhet, bár ha ez a szükséges mennyiség a 700.000 darabnál jóval kevesebbet tett is. Figyelembe véve, hogy az okirat idézett szövegében a megvett árunak mennyiségére vonatkozó kikötés nem csupán a "körülbelül 700,000 darab» szavakkal kifejezett meghatározással, hanem azzal a meghatározással is van körülírva, hogy a vétel a kérdéses templomépítéshez szükséges téglamennyiségre vonatkozik és hogy eltekinteni ettől az utóbb említett meghatározástól sem lehet: a kir. Ítélőtábla az A) alatti okiratot akként értelmezi, hogy a vételügylet a templomépítéshez szükséges téglamennyiségre vonatkozólag köttetett és a hozzávetőlegesen összegszerüleg is kitett darabszám nem annak megjelölésére szolgált, hogy felperes ennyi darabot mindenesetre átvenni, alperes pedig szállítani köteles, hanem annak a legmagasabb mértéknek meghatározására, a melyen túl többet felperes még a templomépitéshez való szükségesség esetében sem követelhetett s a melyen túl szállítani az alperes még ebben az esetben sem tartozott. Helyes tehát a felebbezési bíróság által az A) alatti okiratra vonatkozólag elfogadott értelmezés és felperes a miatt, hogy ez az értelmezés állítólag anyagi jogszabálysértésnek minősül, annál alaptalanabbul panaszkodik, mivel 1905 deczember 6-án kelt C) alatt csatolt levelében foglalt abból a kijelentéséből hogy az alperes említette 700,000 darab téglából nem mindre lesz szüksége, kitűnik, hogy felperes az A) alatt csatolt okiratot maga sem értelmezte akként, hogy az abban összegszerüleg megjelölt darabmennyiséget mind átvenni tartoznék. Az alperes felülvizsgálati panasza első sorban arra a ténymegállapításra vonatkozik, hogy a kérdéses templomépitéshez, az alperes szállította 284,500 darab téglán kívül még további 70.000 drb is volt szükséges. Annak a bizonyítása, hogy a templomépítéshez