Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

2 Budapesti kir. Ítélőtábla. tehát a bérlet az első bérév végére szerződés szerint sem volt. A felmondás visszavonása helyesen hagyatott ezek után figyelmen kívül az alapon, hogy alperes a bérleményt felmondás nélkül visszavéve, a felmondás visszavonásától elállottnak tekintendő. Ezek szerint felperesnek kártérítéshez való joga helyesen állapít­tatott meg és az összeg szerint nem vitás kereseti követelés e czímen helyesen állapíttatott meg alperessel szemben. De ezek­től eltekintve, a felülvizsgálati kérelemnek már azért sem lehetett a kereset 2—4 pontjában felsorolt követeléseket illetőleg helyt adni, mert helyes a felebbezési bíróság azon jogi állásponlja is, hogy felperest a fenti összeg ide vonatkozó része az eszközölt és meg nem támadott levonással alperes jogosulatlan gazdagodása czímén is megilleti, helyes azért, mert még a bérlet jogszerű megszüntetése sem adhatna jogot alperesnek oly előnyök élveze­tére, mik őt a szerződésből kifolyólag meg nem illetnék, — már pedig alperes nem is állította, hogy felperes a szerződés lejártá­val is tartozott volna a bérleményt oly mérvben megművelve, illetve előkészítve visszabocsájtani, a mily állapotban az ezúttal birtokába visszakerült. A viszontkereset elutasítását illetőleg fel­peres panasza alappal ugyancsak nem bir, mert alperes a szer­ződés alapján csakis arra birt igénynyel, hogy a bérlemény szer­ződésszerűen trágyázott állapotban bocsájtassék vissza; a trágyá­zás elmaradása esetén ebből folyólag csak azon értékkevesebblet megtérítését igényelhette volna, mely a trágyázás elmulasztása folytán a bérlemény visszabocsájtása idejében fenforog. A bérlet­nek az első bérév végével jogtalan megszüntetéséből kifolyólag tehát alperes jogot nem érvényesíthet a trágyázás elmaradásából. 2. A végrehajtató a lefoglalt ingóra nem szerez több jogot, minta mennyivel arra a végrehajtást szenvedő birt. A trágya, mint az ingatlan tartozéka. (1906 október 18. I. G. 230. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes a S. E. 185. §-ának a) pont­jára alapított felülvizsgálati kérelmében panaszként azt hozza fel, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével mon­dotta ki, hogy ő a bíróilag lefoglalt trágyára csak követelési jogot

Next

/
Oldalképek
Tartalom