Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

GVI Rendszeres tárgymutató. a piaczi árral biró, mint az azzal nem biró árúknál, követelheti az annak folytán előállott kárának a megtérítését, hogy az eladó állal nem szállított árúkat nyereséggel tovább el nem adhatta. Sz. 807. 809. Aki kereskedelmi forgalom tárgyát képező valamely árút továbbeladás czéljából megvesz, a kereskedelmi forgalom természeténél fogva számíthat arra, hogy árúja rendes körülmények között a szokásos üzleti haszon mellett elkel. Sz. 816. 817. A kedvező conjuneturák kihasználása csak arra nézve képez rendes üzletszerű menetet, ki a kereseti árúk eladásával üzletszerűleg foglalkozik. T. 914. 912. Kártérítés czímén a vételből kifolyóan, ha az eladó árút nem küld, a vevő a késedelemből származtatott kára czímén elmaradt hasznot, vagyis többletet, mely mellett az árú eladható volt, jogszerűen számíthat föl. Sz. 798. 792. A nem kereskedő és egyébként is a kereseti árúnak üzletszerű eladásával nem foglalkozó félre nézve az az ár, mely kizárólag az egyéni elhatározástól függoleg esetleg kötött eladás folytán érethetett volna el, rendes körülmények között várható haszonnak nem tekinthető. T. 914. 912. A késedelmes eladó ellen kártérítés tárgya piaczi árral biró áruknál az a különbözet, mely a teljesítés helyen és idejekor a szerződési és piaczi (tőzsdei) ár közt mutatkozik. B. 16. 23. (ív. 446. 444. K. 490. 489. Piaczi árral nem biró árúnál is a vevő fedezeti vétel nélkül követelheti azt a különbözetet, a mely a szerződési ár és azon ár között van, a melyen az a teljesítés idején és helyén, illetve a teljesítés helyén irányadó piaczon az árú megszerezhető és eladható volt. Ennél nagyobb kárt a vevő csak akkor követelhet, ha nagyobb károsodását bizonyítja és kimutatja, hogy azt az árú beszerzésével el nem háríthatta. B. 206. 239. Árkülönbözet kiszámítása az eladó teljesítési késedelme esetében piaczi árral biró árura nézve. B. 16. 24. Kártérítés mértéke és árkülönbözet kiszámítása, ha a tőzsdei árral biró árúra kötött vétel nem az eladó lésedelme, hanem az árú minőségi hiánya miatt hiúsult meg. B. 52. 91. A kereskedelmi és iparkamara átiratával szemben az árkülönbözet megállapításánál, a kereskedelmi csarnok árjegyzése és tanúvallomása bizonyítékul elfogadható. D. 365. 374. Az árúnak mástól való beszerzése csak joga, de nem kötelessége a vevőnek, aki fedezeti vétel nélkül is igényelhet kártérítést, Sz. 798. 792. Ha a vevő megfelelő fedezeti vételt eszközölt, akkor csupán árkülönbözeten alapuló kárkövetelést érvényesíthet. Sz. 807. 809. A fedezeti vétel csak abban az esetben tekinthető a késedelmes eladó rovására megkötöttnek, ha azt a vevő minden késedelem nélkül, a köteles gondosság szem előtt tartásával és ugyanolyan fajú és minőségű árúra köti meg, mint a milyenre az eredeti vétel vonatkozott. K. 452. 457. Ko. 535. 546.