Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

LXXXVIII Rendszeres tárgymutató. A tartás megtérítése csak az összes kötelezettektől aránylag köve­telhető. N. 602. 541. Rokoni viszonyban állók, tekintet nélkül a rokonság törvényes vagy törvénytelen voltára, előzetes kikötés hiányában az egymás iránt teljesített eltartás díjazását utólag nem követelhetik. T. 836. 737. Rokon tartása ingyenes. K. 436. 384. Közös háztartásban élő családtagok szolgálataik díjazását csak kikötés esetén követelhetik. Gy. 385. 332. A nő szülői vagy nagyszülői házához befogadott s ott családjával együtt tartásban és teljes ellátásban részesülő férj — külön kikötés nélkül — a háztartás és a gazdaság körül végzett munkájáért ellen­értékképen családjával együtt élvezett ellátáson felül külön díjazást nem követelhet. B. 110. 156. A szülővel szemben teljesített személyes szolgálatok önkéntes tel­jesítéseért külön megállapodás nélkül díjazást joggal követelni nem lehet, s a kötelezettséget önként egyedül teljesítő leszármazó díjazásra még abban az esetben sem tarthat igényt, ha a teljesítésre egyenlő fokban több leszármazó volt kötelezett. B. 76. 135. Ha a családtagok együtt élnek és közösen gazdálkodnak, az egyik vagy másik családtag a közösség megszűntével, még ha a közös gaz­daságba saját külön vagyonát befektette is, külön megállapodás hiá­nyában a közös gazdaság és a közös jövedelem felelt rendelkező család­tagtól sem számadást, sem a jövedelem bármily részének kiadását követelni nem jogosult. P. 630. 565. Há a felperes az alperesnél mint rokon volt alkalmazásban, és sem a szolgálat időtartama, sem a szolgálati bér meghatározva nem volt, a peres felek közötti jogviszony cselédi szolgálati szerződésnek nem minősíthető. Ko. 509. 444. Végrendelkezés Ígérete ellenében rokonnak teljesített szolsálat nem díjtalan. Ko. 509. 441. Rokon ingyenes szolgálata. B. 97. 147. 6. Az örökjog. Hagyaték fogalma. Követelés hagyatéki minősége. B. 90. 143. Örökös javára szóló életbiztosítás összege a biztosított hagyaté­kához nem tartozik. B. 96. 147. 207. 209. A nagyszülőknek gyermekeltartási és nevelési kötelezettsége sze­mélyes kötelezettség, a mely az örökösökre át nem száll. P. 650. 575. Örökös és hagyományos a magyar és az osztrák jog szerint. T. 817. 725. Mindazok, a kik valamely hagyatékra öröklési igényt érvényesíthet­nek, a hagyaték biztosítása iránt jogosítva vannak intézkedni. Po.700. 614. A szülőnek joga van arra, hogy vagyonát még életében gyerme­keinek részben vagy egészben átadja azzal, hogy örökrészébe majd be lesz számítandó. M. 551. 491.

Next

/
Oldalképek
Tartalom