Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Rendszeres tárgymutató. LXXXIX A nevelt gyermekekre a törvényes és örökbefogadott gyermekek tartását illető törvényes rendelkezések ki nem terjednek. B. 82. 139. Nincs oly jogszabály, mely szerint az örökös a hagyaték leltározásáról a hitelezők érdekében gondoskodni lartoznék. Gy. 361. 315. Lemondás az örökségről a hitelezők hátrányára. M. 524. 458. Halálesetre szóló ajándékozás. B. 133. 169. M. 533. 474. P. 632. 566. A természetben meglevő hagyatékból az örökhagyó bármelyik hitelezője, — csőd esetét kivéve — minden más hitelezőre tekintet nélkül jogosítva van teljes kielégítést követelni. M. 530. 470. Az örököst azon vagyonérték erejéig, a melyet a közvetlen adós hagyatékából birtokába vett és saját céljaira felhasznált, a hitelező irányában személyes felelősség terheli akkor is, ha neki a hagyaték bíróilag át nem adatott. K. 460. 399. Az örökösök nincsenek jogosítva egyik hitelezőt a másik rovására kielégíteni, mivel módjukban állott az örökségről lemondani, a vagy esetleg, ha a hagyatéki vagyon túl van terhelve, a csődeljárást folyamatba" tenni. B. 121. 162. Ez a jogszabály azonban nyilván feltételezi azt, hogy az csak annyiban és akkor nyerhet alkalmazást, ha és a mennyiben az örökösöknek az örökhagyó adósságairól tudomásuk van. B. 121. 162. Ha az örökösök az örökhagyó valamely tartozásáról nem bírnak tudomással, s az örökhagyó után reájok szállt értékből más, az örökösök által is ismert tartozást egyenlítenek ki, az a hitelező, kinek követeléséről az örökösöknek nem volt tudomásuk, ez okból követelésének még részbeni megtérítését sem igényelheti. B. 90. 144. Az örökös a hagyaték terhére első sorban kielégítendő temetési költségek kifizetése folytán az ezek fedezésére is elégtelen hagyatéki ingókkal jogosan rendelkezhetik. Gy. 361. 315. Az örökös felelőssége az örökhagvó adósságáért. Gy. 361. 313. M. 524. 458. 530. 470. T. 808. 714. Örökhagyó tartozásáért csak az örökösök és csak az örökség erejéig felelősek; a közszerzemény nem örökség. N. 599. 539. Az örökhagyó adósságáért a hagyományos csak az örökös után, másodsorban felelős. T. 817. 725. Az özvegy nő özvegyi joga alapján özvegysége tartamára a férj javainak a haszonélvezetében marad ugyan, ezt a haszonélvezetet azonban a férj lemenő örökösei illő lakásra és tartásra korlátozhatják, akkor pedig, ha a lemenő özvegyét szintén illeti özvegyi jog, ez az özvegy a saját özvegyi jogának az érvényesíthetése céljából a férj anyja özvegyi jogának a korlátozását szintén követelheti. P. 619. 556. Özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt dolgoknak nemcsak saját czélra való használata, hanem másoknak akár kölcsön, akár bérbe való átengedése a haszonélvezet gyakorlásának megengedett módja. Po. 712. 620. Az özvegy nem köteles a férje után maradt lakását másokkal akár a nagykorú leszármazó örökösökkel is megosztani, őt a lakóház kizárólagos haszonélvezete illeti. Po. 684. 605.