Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Rendszeres tárgymutató. LXXXI k) A megbízás nélküli ügyvitel. Aki másnak érdekében szükséges és hasznos munkát végez, ki­adásainak a megtérítését megbízás esetén kívül is igényelheti. Vo. 070. 593. Ha valaki másnak tartozását kifizeti, ennek megtérítését az illető adóstól, esetleg annak örököseitől az eredeti tartozásra nézve kiszabott elévülési időn belül követelheti. B. 172. 191. Az, aki másnak adósságát a sajátjából kifizeti, vagy egyáltalán más helyett olyan költekezést tesz, amelyet a törvény vagy szerződés szerint ez tartozott volna teljesíteni, megtérítést követelhet attól, aki helyett a fizetést vagy költekezést teljesítette, még akkor is, ha a fizetés az illetőnek megbízása nélkül, sőt akarata ellenére vagy utólagos jóvá­hagyás nélkül történt. Sz. 781. 696. Az, aki helyett a fizetés vagy kiadás teljesíttetett, a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályok szerint legalább gazdagodása erejéig megtérítéssel tartozik. Sz. 781. 696. A temetésről gondoskodó, mint az államhivatalnok elsősorban kötelezett feleségének ügyében megbízás nélkül eljárt ügyvivő, a szük­séges összegű temetési költséget a feleségen követelheti és az általa felvett temetési járulékot abba beszámíthatja. B. 185. 197. Megbizásnélküli ügyvitel. D. 307. 271. Gy. 358. 310. 1) A letéti szerződés. Ha pénz megőrzés végett adatik át, az átvevő azt sem gyümöl­csözőleg elhelyezni, sem kamatot fizetni nem köteles. Po. 711. 620. A színigazgató a hozzá felhívás nélkül beküldött mű megőrzésé­ről nem köteles gondoskodni. B. 204. 206. m) A társasági szerződés. Nincs olyan jogszabály, mely szerint valamely társaságot alkotó több személyt illető követelés csak valamennyi társtag által együttesen volna érvényesíthető. M. 546. 487. Községi regalebérletre alakult alkalmi egyesülés tagjainak fele­lőssége a társasági kölcsönért, midőn az újított váltót nem valamennyi tag írta alá. Ko. 511. 442. n) Az ellátási, tartási jogviszony. Életjáradék. Az, hogy a szerződő felek a fizetendő évi összeget kamatnak nevezték, nem zárja ki, hogy a felek között létesült ügylet életjáradéki szerződésnek legyen minősítendő. M. 533. 475. A családi viszonyon alapuló tartási kötelezettséget 1. a Családjog a. Térfi : ítélőtáblai határozatok. X. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom