Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

LXXXI1 Rendszeres tárgym utató. o) A kezesség. L. az Egyetemleges kötelem a. is. A kezesség-vállaláshoz kifejezett nyilatkozat szükséges. B. 116. 159. Nem kezesség vállalás felelősség vállalása azért, hogy a hitelezőnek az adós által kért halasztás megadásából kára nem lesz. N. 597. 538. Garanczia szerződés nem kezesség. K. 462. 401. Kezesség részletfizetésért. K. 484. 416. Jótállás. Sz. 764. 682. A készfizető kezes egyetemleges adóstárs. Ko. 492. 426. A hitelező nem köteles a másik kezes ellen fordulni, hanem követelését elsősorban az egyik kezes megajándékozottja ellen is érvényesítheti. Ko. 492. 425. A kezes ellen az egyenes adós elleni per és végrehajtási költség is érvényesíthető. Ko. 492. 425. Kezesség terjedelme. B. 278. 248. A közönséges kezes fizetési kötelezettsége előáll, ha bebizonyíttatott, hogy az egyenes adósnak a követelés kielégítésére nincs elég vagyona. Sz. 768. 685. Ez a körülmény a kielégítési végrehajtás foganatosításának sikertelen megkísérlése nélkül is megállapítható. Sz. 768. 685. A hitelező nem fordulhat a kezes ellen, ha a követelést az egyenes adóstól saját mulasztása következtében nem hajthatja be. Ko. 492. 425. A kezes, ha a főadós helyett ennek tartozására a hitelezőnek fizetést teljesít, a fizetett összeg és járulékai erejéig külön engedmény nélkül is a hitelező jogaiba lép; joga van tehát arra is, hogy a fizetés erejéig reászállott követelést a főadós ellen oly terjedelemben érvényesítse, amilyenben azt érvényesíteni a hitelezőnek jósa volt. Gy. 387. 333. A kezes visszkereseti jogának terjedelme. T. 811. 717. Kereskedelmi kezesség 1. a kereskedelmi jogban. 5. A családjog. a) Eljegyzés. Az eljegyzéstől való visszalépésre alapos oknak nemcsak a házassági törvényben megjelölt bontó ok tekinthető. M. 538. 483. A hajadon korában eljegyzelt nővel szemben az a körülmény, hogy eljegyzése előtt már más férfitől nemzett gyermeke született, a közfelfogás szerint a jegyestől megkívánt személyes és erkölcsi tulajdonságokban való lényeges fogyatkozást jelenti. M. 538. 483.