Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

446 Kolozsvári kir. ítélőtábla. alperes czég vonatkozó felelősségét kizárnák; következően a feloldás után az alperes felhozhatott oly új körülményeket, melyek szerinte alkalmasak arra, hogy a czégvezető által vállalt kezességvállalás okából, az alperes czég felelőssége megállapítható legyen. E szerint csak most nyilt meg az alkalom arra, hogy megállapíttassék az a kérdés, hogy a czégvezető kezességvállalásából folyóan az alperes felelős-e? A K. T. 38. §-a a czégvezetőt csak a kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletekre és jogcselekményekre jogosítja fel s a czégvezetőnek ott szabályozott hatáskörénél fogva kétségtelen, hogy különös meghatalmazás nélkül a czégvezetőnek oly jogügyletei, melyek a kereskedelmi forgalomban nem az üzlet folytatásaként jelentkeznek, nem bírnak a czéget kötelező joghatálylyal. A felebbezési bíróság ítéletében pedig nem foglaltatik semmi oly ténymegállapítás, melyből azt lehetne következtetni, hogy a szóban forgó kezességvállalás az üzlet folytatásával járt, az üzleti összeköttetésből kifolyóan történt volna; következően helyes a felebbezési bíróságnak az a jogkövetkeztetése, hogy a szóban forgó kezességvállalás nem . tekinthető az üzlet folytatásával járónak s hogy ebből folyóan alperes felelőssege meg nem állapítható. Minthogy azonban alperes azt a perdöntő kifogását, hogy az alperes czég üzletvezetője a kezességvállalásra jogosítva nem volt s az ennek alapjáúl szolgáló körülményeket csak a feloldás utáni eljárásban érvényesítette, holott e védekezést már az elsőbiróságnál előterjeszthette volna, s minthogy ez új előadás alapján lett az alperes pernyertes, felperes a S. T. 204. §-a alapján alkalmazandó 168. §. értelmében kötelezendő lett volna arra, hogy az elsőbiróságnál felmerült költségeket viselje, viszont alperes pedig a felebbezési eljárás összes költségeiben, vagy ennek egy bizonyos részében lett volna elmarasztalandó; a kir. Ítélőtábla tehát ezek egybevetése után felperesnek a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatására irányuló kérelmének a költségekei kölcsönösen megszüntette. (1906 jul. 2. G. 82. sz. a.) 515. A mindkét fél által kötelezőnek elismert, a keresethez B) alatt mellékelt szerződés 4-ik pontja szerint alperes a felperest minden felmondás nélkül azonnal elbocsáthatja, ha felperest kötelességszegésen éri s ha felperes az alperesített kerté-