Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)
Kolozsvári kir. ítélőtábla. 447 szeti egyesület intéző szerveivel szemben az engedelmességet megtagadja. A felebbezési bíróság ténymegállapításából nyilvánvaló, hogy az azonnali elbocsátás előfeltételéül említett ez a két körülmény tényleg előfordult, mert a felebbezési bíróság csakugyan bizonyítottnak vette, hogy felperes mások részére is dolgozott és dolgoztatott; bizonyítottnak vette, hogy ettől ismételten eltiltatott, de nem engedelmeskedett. Felperesnek ez a magatartása kétségtelenül szerződésszegésnek minősítendő, a felperes szolgálati szerződésének lényeges kikötései ellen vétvén, alperes a szerződés egyoldalú felbontására annál inkább volt jogosítva, mert a felebbezési bíróság által említett az a körülmény, hogy felperes az alperes egyesület választmányi tagjai részére dolgozott, nem szolgálhat felperes mentségére, lévén ez felperesnek a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint is állásával való kötelessége. Már ebből kifolyóan hely lévén adandó alperes felülvizsgálati kérelmének, egyéb panaszainak vizsgálatától és méltatásától eltekinteni kellett. (1906 júl. 2. G. 83. sz. a.) 516. Igaz ugyan, hogy a K. T. 43. §-a értelmében a kereskedelmi meghatalmazott ügyleteiért harmadik személyek irányában a főnök lesz kötelezve, de csak abban az esetben, ha a kereskedelmi meghatalmazott ügyletei a főnök kereskedelmi üzletének körébe tartoznak. Alperesek üzlete falusi szatócsüzlet. Vita tárgyává sincs téve, hogy ennek körébe téglaégetés és annak el árusítása is tartoznék. Minthogy pedig a felebbezési biróság ítéletében nincs oly ténymegállapítás, melyekből folyóan megállapítható lett volna, hogy L. A. a szóbanforgó téglaégetés körül alperesek megbízásából járt el: helyesen vonta le a felebbezési biróság azt a következtetést, hogy alpereseket kötelezettség nem terheli. (1906 jul. 30. G. 95. sz. a.) 517. Minthogy a K. T. 43. és 45. §-ai értelmében a kereskedői ügynökök csak az esetben tekintendők vételi ügyletek megkötésére felhatalmazottaknak, ha megbízójuk üzletében állandóan alkalmazva vannak, ellenben a nem ily állandóan alkalmazottak jogkörét mindig a meghatalmazás terjedelme szabályozza, a fel-