Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 437 jogviszony fennállásának bizonyítása a váltó adása mellett sem zárható ki s a kérdést ebben az irányban a helyes jogkövetkez­tetéssel el is bírálta. (1906 január 8. 1905. G. 156. sz. a.) 502. Tényként megállapította a felebbezési bíróság, hogy a fel­peres által elvállalt munkák a megkísérelt átvételkor lényeges hibákkal és hiányokkal voltak elkészítve; a felperes által kijavított épületfedélzeteken az eső több helyen beesett és ugyanakkor az észlelt többi lényeges hiányok is megjelöltettek s alperes az átvételt ezért tagadta meg. Ily tényállás mellett, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett azzal, — hogy kimondotta, mikép felperesnek az általa elvállalt munkálatok teljes és kifogás­talan befejezése előtt, az azok után járó munkabér követelhetéséhez jogosultsága nincsen s ebből folyóan felperest visszatartott munka­bér iránt támasztott keresetével idő előltiség okából elutasította; mert felperes az elvállalt kötelezettségének eleget nem tévén, alperesnek jogában állott a hiányosan teljesített munkálatok után járó s vita tárgyát nem képező aránylagos munkabérösszeget az ált. p. t'. k: 1153. §. értelmében visszatartani. (1906 jan. 29. 1905. G. 163. sz. a.) 503. Tényként megállapíttatott, hogy peres felek között olyan szerződés jött létre, a mely szerint alperesek heti 40 korona meg­fizetésére kötelezték magukat, azzal a feltétellel, ha a szerződés­ben meghatározott községekben, helyesen körzetben, — az ott megjelölt időtartam alatt — sem felperesek tojást nem vásárolnak, sem pedig harmadik személy concurrensként tojásvásárlásra nem jelentkezik. Ezen tényállás mellett a felebbezési bíróság nem sér­tett anyagi jogszabályt azzal, hogy felpereseket keresetükkel eluta­sította, — mert a felek között létrejött megállapodás alkal­mas lévén a szabad verseny s ekként az árak szabad alakulásá­nak megszorítására, a közgazdasági érdekek sérelmére irányul; minélfogva az abból, mint tiltott megállapodásból — származta­tott követelés a bíróság előtt nem érvényesíthető. (1906 febr. 26. G. 8. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom