Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

436 Kolozsvári kir. ítélőtábla. 501. A felperes eljárási jogszabálysértést panaszol azért, mert bizonyítani kivánta, hogy az alperesek a nem óvatolt váltó alá­írását megelőzően köztörvényi kezességi nyilatkozatot tettek s a felebbezési bíróság a feladott tanúk és a feleknek eskü alatti kihallgatását mellőzte. Ennek a panasznak azért nincsen meg­állható alapja, mert a felebbezési bíróság ítéletében az van meg­állapítva, mikép a felperes felebbezési kérelmének támogatásául csupán azt hozta fel, hogy a váltó-ügylet alapját kölcsönügylet képezi, a melyből kifolyóan alperesek a kölcsönt vevő B. J. el­fogadóért kezességi kötelezettséget, vállaltak. Továbbá a felebbe­zési bíróság megállapította, hogy a kölcsön fedezetére váltó adatott s az alperesek azt mint forgatók irták alá, következően a váltótörvény 1*2. §-a értelmében a már elfogadott váltó ki­fizetéséért váltójogi felelősséget vállaltak. Az alpereseknek ez a váltói nyilatkozatuk pedig ama kijelentésük folyománya, hogy az elfogadóért kezességet vállalnak, mert a köztapasztalat szerint a váltói nyilatkozatot tevők az értéket vevőktől eltekintve, magukat rendszerint kezeseknek szokták tekinteni, a nélkül, hogy valóban formális váltói kezességi nyilatkozatot kívánnának tenni, vagy köztörvényi felelőséget vállalnának. Ezek szerint tehát nem lehet kétséges, hogy felperes a váltóval fedezett kölcsönt a szóval ke­zességi nyilatkozatot tett alperesek forgatói nyilatkozata ellenében folyósította; következően felelősségüket forgatói minőségből fo­lyóan fogadta el. Minthogy pedig nincs oly ténykörülmény fel­hozva, melyből kétségtelenül az lenne jogilag megállapítható, hogy a váltói ügylet létesítése mellett valamely köztörvényi köte­lezettség maradt fenn, a felebbezési bíróság nem sértett jogsza­bályt, mikor a fent jelzett ténykörülményre vonatkozóan a bizo­nyító eljárást mellőzte. Az a panasz is alaptalan, hogy a felebbe­zési bíróság az ügy eldöntésénél a váltó törvény 90. §-át alkalmazta, holott felperes nem gazdagodási keresettel lépett fel, hanem a váltó kiállítását megelőző köztörvényi jogviszonyra állapította a keresetet. Ez a panasz azért alaptalan, mert a fe­lebbezési bíróság a váltótörvény idézett szakaszára való hivat­kozással csupán felhozta, hogy felperest a váltói ügyletből folyóan a forgató alperesekkel szemben kereseti jog meg nem illeti, de a felebbezési bíróság egyúttal kijelentette, hogy a köztörvényi

Next

/
Oldalképek
Tartalom