Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)
Budapesti kir. Ítélőtábla. A felebbezési bíróság tehát a fennt említett jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes az ingóknak zár alóli feloldását nem követelheti. A felülvizsgálati kérelemben az eljárási jogszabály megsértésére felhozott az a panasz, hogy a bizonyítási teher az 1881 ; LX. t.-cz. 49. §-a rendelkezése ellenére háríttatott át felperesre, tekintetbe nem vétethetett a fentiek folytán és még azért, mert habár a most idézett t.-cz. 49. §. szerint a férjet mint főszerzöt előnyök illetik is meg, ezen előny azonban az igényperben az igénylő férjet igényének bizonyítása tekintetében a bizonyítás terhe alól nem mentesíti. 24. Az elsőbiróságnak a pergátló kifogást elvető végzését az alperes az ítélet ellen beadott felebbezésben akkor is megtámadhatja, ha az ítéletet érdemben nem támadja meg és annak a megváltoztatását nem kéri. A felebbviteli beadvány minősítése. (1906 február 9. I. H. 4. sz. a.) A felebbezési birósácj: Az elsőbiróság az alperes által emelt pergátló kifogást elvetette s az ügy érdemében az alperest marasztaló ítéletet hozott. Alperes a pergátló kifogás tárgyában hozott végzés ellen az itélet meghozatala után törvényes időben felfolyamodást adott be, minek folytán az ügy tárgyalására annálfogva, mert alperes felfolyamodásában az itélet megsemmisítését is kérte, tárgyalás tüzetett ki. A mai napra kitűzött tárgyaláson alperes megismételte szóval a felfolyamodásában előadott azt a kérelmét, hogy a pergátló kifogás tárgyában hozott végzést a kir. törvényszék változtassa meg, az elsőbiróság ítéletét oldja fel s felperest az összes költségek megfizetésére kötelezze. Az itélet megváltoztatása iránt alperes nem terjesztett elö kérelmet, hanem csupán azt kérte, hogy érdemi kifogásai előadhatása végett a tárgyalás elhalasztassék, a mit a felperes ellenzett. Minthogy a S. E. T. 28. §-a második bekezdése értelmében a pergátló kifogást elvető végzés ellen külön íelebbvitelnek nincs helye s az ily határozat a 129. §. rendelkezésénél fogva csak az itélet ellen beadott felebbezés kö vetkeztében kerülhet felülbírálás alá; tekintettel arra, hogy alperes az itélet ellen felebbezéssel nem élt, mert az itélet megsemmisítése, helyesen feloldása a pergátló kifogás felett hozott végzés megváltoztatásának képezvén törvényes folyományát, mely a felebbviteli bíróság által kérelem nélkül kimondandó, az alperes feloldás iránti kérelme az ítéletet megtámadó felebbezési kérelemnek nem minősíthető ; tekintettel