Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

40 Budapesti kir. ítélőtábla. továbbá arra, hogy felperes ily lelebbezési kérelmet a szóbeli tárgyaláson utólagosan előterjeszteni nem jogosult s így felebbezés nem létében a pergátló kifogás felett hozott végzés felül sem bírálható : mindezeknél fogva alperes felfolyamodását, mint törvény által kizártat az 1881 . L1X. t.-cz. 27. §-a második bekezdéséhez képest visszautasítani kellett. (Budapesti kir. törvényszék 1905 november 11. III. 1). 226.) A kir. Ítélőtábla: A S. E. T. 28. §-a a pergátló kifogást elvető végzés ellen csupán a külön felebbvitelt zárja ki, a nélkül, hogy oly rendelkezést is tartalmazna, hogy az ily birói intézkedés ellenében egyáltalán mi jogorvoslatnak se lenne helye. Hogy az ily intézkedés ellenében tényleg és pedig a felebbezésben van jogorvoslatnak helye, az kitűnik a S. E. T. 129. §-a rendelkezéséből. Teljesen közönbös a jogorvoslathoz való jog szempontjából az, vájjon a felebbező a felebbezésében csupán az Ítéletet megelőző eljárásban hozott valamely határozat felülbírálását kivánja-e ? vagy ennek kapcsán a keletkezett Ítéletet érdemben is valamely módon megváltoztatni czélozta és e különbség csupán a felebbezési bíróság eljárásának mikéntjére van kihatással, a mennyiben az előbbi esetben a felebbezés mindig a S. E. T. 173. §-a alapján, míg az utóbbi esetben az egyéb körülmények fenforgása mellett esetleg szóbeli eljárás útján intézendő el. Minthogy a visszautasított és a felebbezési bíróság 1905. III. D. 226/1, számú végzésével helyesen felebbezésnek tekintett fel folyamodás a S. E. T. 173. §-ának megfelelő és a S. E. T. 165. §-a 3. pontjára alapított kérelmet tartalmaz, ezt visszautasítani nem lehet, a miért is a kir. Ítélőtábla a felebbezési bíróság végzését megváltoztatta s a felebbezési bíróságot érdemi határozat hozatalára utasította. 25. A fuvarozó felelősségének (K. T. 398. §. üzletszab. 75. §.) alapja. A fuvarozási szerződés jogi természete. — A munkavállalkozó alkalmazottjaiért eulpa in eligendo hiányában is felelős. Az erőhatalom fogalma. — Az alkalmazottak leküzdhetetlen strikeja, ha nem a munkaadó hibájából származott, a vasúti forgalomban is a munkaadót mentesítő erőhatalom tekintete alá esik. (1905 szeptember 28. II. G. 43. és 79. sz. a.)