Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

38 Budapesti kir. ítélőtábla. 23. Jegyesek közti vagyonátruházás megtámadása. Vélelem. — Bizonyítási teher. (1906 június 15. I. G. 131. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperesnek az anyagi jogszabály megsértésére fektetett panasza alaptalan, mert a törvénykezési gyakorlatban elfogadott jogszabály, hogy az adós részéről a hitelező megkárosításával a végrehajtási alap elvonása mellett közeli rokonok, sógorok vagy jegyesek között történt visszterhes vagyonátruházás a hitelezővel szemben más vagyoni fedezet hiányában hatálytalan és fennáll az a vélelem, hogy az adósnak a hitelezője megkárosítására irányuló szándékáról az ezzel szerződő rokon vagy jegyes is tudomással birt s az ily körülmények között létesült vagyonátruházási ügyletet, a végrehajtató hitelező az igényperben érvényesített igény ellenében kifogás útján nemcsak az esetben támadhatja meg, ha az átruházási szerződés a felek között csak színlegesen jött létre, hanem abban az esetben is, ha a felek akarata annak valóságos megkötésére irányult, és az ily megtámadási kifogás folytán az igénylő rokon tartozik az ő rosszhiszeműsége mellett fennálló vélelemmel szemben olyan .ténykörülményeket kimutatni, a melyekből következtethető, hogy a szerződés megkötésekor nem birt tudomással a vele szerződő adósnak a hitelezője megkárosítására irányuló szándékáról. A felebbezési bíróság pedig tényként azt állapította meg, hogy az ingókat felperes 1904. évi augusztus hó 10-én végrehajtást szenvedő nőtől 500 K vételárban megvette, hogy felperes a végrehajtást szenvedőnőt ezen vétel ideje után rövid idő múlva nőül vette, hogy utóbbi a vétel idejében felperesnek már menyaszszonya volt, hogy alperes követelése már körülbelül 12 éve fennáll és hogy alperes követelése a végrehajtást szenvedő nő vagyonában fedezettel nem bir. Arra azonban tényállás meg nem állapíttatott, a melyből az volna következtethető, hogy felperes a szerződés megkötésekor a vele szerződő adósnak a hitelezője megkárosítására irányuló szándékáról tudomással nem birt, úgyszintén felperes arra bizonyítékot nem szolgáltatott, hogy a C) alattival át nem ruházott többi ingók már előzőleg a tulajdonát képezték s ez irányban tényállás meg sem állapíttatott.