Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Budapesti kir. ítélőtábla. 13 megjelölt hozzátartozóiknak segélyezése, betegség esetén való gyógykezelése, haláluk után tisztességes eltemettetése s a tagok árváinak elhelyezése és neveltetéséből állott, lényegileg változás nem történt s csupán eme szolgáltatások adásának módozatai változtak részben, a mennyiben az új alapszabályok szerint az elhalt nő férje a temetkezési járulékban, nem ezen minőségben, hanem csupán gyermekek nem létében, mint nejének érvényes Írásbeli végrendeletével rendelt hagyományosa részesülhet. Nem változván az emiitett alapszabálymódosítás által az egylet czélja, nem alapos felperesnek az az előadása, hogy az alapszabályok említett módosítása azért sem bir reá hatálylyal, mert ahhoz ő bozzá nem járult. Minthogy pedig általános jogszabály az is, hogy az egyleti tagok jogviszonyait a törvény korlátai között az alapszabályok határozzák meg, az alapszabályok érvényes módosítása felett pedig az 1877. évi alapszabályok 51. §. c) pontja értelmében a belügyminiszter jóváhagyásának fentartása mellett a közgyűlés határoz, mely közgyűlés tagjai ugyanazon szakasz szerint az egylet választott képviselőtestületének tagjai, kiket azonban a 9. §. szerint az egylet női tagjai nem választhatnak s kik közé a nő tagok nem választhatók; minthogy továbbá az 1904. évi alapszabályoknak ezen határozmányok szerint való létrejötte s a belügyminister által való jóváhagyása a jelen perben kérdés tárgya sem volt; minthogy végül az alapszabályok érvénye attól feltételezve nincsen, hogy azok külön is egyes tagok tudomására hozassanak: annálfogva az alapszabályoknak említett módosítása felperes elhalt nejére, mint az egylet volt tagjára is érrényesnek tekintetendő, habár az felperes nejének, mint nőtagnak minden hozzájárulása nélkül történt is és külön felperes nejének annak idején tudomására nem is hozatott. Mindezeknél fogva felperesnek az 1904. évi alapszabályok 43. §-a értelmében elhalt neje jogán a kereseti összegre jogos igénye nincs. 10. Nem ütközik sem törvényes tilalomba, sem a jó erkölcsökbe oly megállapodás, mely szerint a fél összes ügyeit köteles az ügyvédnek átadni. Ez a megállapodás kiegészítő része annak az Írásbeli szerződésnek, mely szerint az ügyvéd az ered-