Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

14 Budapesti kir. Ítélőtábla. ménytelen ügyekben készkiadásain felül egyebet nem követel. Ez a megállapodás nem zárja ki a megbízás visszavonását, de a visszavonás következtében az ügyvéd is szabadni az ügyek díjtalan vitelének kötelezettsége alól. (1906 január 12. 1905. I. G. 365. sz, a.) Tényállás: A felperes ügyvéd az alperes borkereskedő peres ügyeinek lebonyolításával költségjegyzéket küldött az alperesnek, a ki azt nem egyenlítette ki, hanem oly értelmű szerződési tervezetet küldött a felperesnek, hogy felperes a be nem hajtható ügyekben a készkiadásokon felüli díjainak követeléséről vele szemben lemond. A felperes ennek elfogadását visszautasította, később azonban, mikor az alperes szóval kijelentette, hogy 40 K-n felüli összes ügyeit a felperesre bízza, a miből felperesnek ezrekre menő évi jövedelme lesz, úgy hogy két-három nap alatt 100—150 ügyet küld a felperesnek, az alperes ajánlatát elfogadta, az annak megfelelő 2. ./• alatti nyilatkozatot kiállította. Az alperes a 2. ./• alatti kiállítása után egyetlen ügy vitelével sem bízta meg a felperest, a ki a 2. •/. alatti kiállítását megelőző időben átvett ügyekben felmerült dija és költsége iránt indította a pert. A felebbezési bíróság az alperest a költségjegyzék alapján marasztalta. A kir. Ítélőtábla: Anyagi jogszabály megsértését panaszolja alperes azért, mert ha a 2 •/. alatti Írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött is az a szóbeli megállapodás, hogy alperes felperesnek (ügyvédnek) összes ügyeit át fogja adni, ez a megállapodás, mint az írásbeli szerződéssel ellentétes, figyelembe nem jöhet, továbbá, mert ez a megállapodás csak a felperes által a 27. alattiban elvállalt kötelezettség indokát képezheti, ez azonban jogilag figyelembe nem jöhet; továbbá, mert a felebbezési bíróság megsértette az 1874 : XXXIV. t.-cz. 42. §-ában foglalt azt a jogszabályt, hogy a fél az ügyvédtől a képviseletet bármikor elvonhatja, minden oly Ígéret tehát, a mely szerint valaki magát arra kötelezi, hogy az ügyvédet képviseletével megbízza, a jó erkölcsökbe ütközik, s ellenkezik az ügyvédi megbízás alapelvével. Ezek a panaszok alaptalanoknak találtattak. A felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy felperes a 27. alatti okirat aláírását visszautasította, s csak az esetre volt azt hajlandó aláírni, s irta is alá, a mikor alperes kötelező Ígéretet tett arra nézve, hogy 40 koronán felüli, összes peres ügyei vitelével felperest bizza meg. Ez a megállapodás nem a jogügylet indoka. Akkor lehetne erről szó, ha felperes, alperes kötelező Ígérete nélkül