Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

10 Budapesti kir. ítélőtábla. jog nevezettet meg nem illeti akkor, ha az árverési feltételek a birtok átengedésére nézve más kikötést tartalmaznak és haszon­bérlő, kinek módjában állott a reá nézve esetleg sérelmes ezen feltételek módosítását előterjesztés útján kieszközölni, ebbeli jogát nem érvényesítette. A felebbezési bíróságnak az első bírósági Ítéletből átvett ténymegállapítása szerint az alapárverezési fel­tételek egyik pontjában kimondatott, hogy vevő a megvett ingat­lan birtokába csakis 1904. évi október hó 1-én vagyis, a haszon­bérleti gazdászati év lejárfával lép be, azonban hasonló feltétel az épen a felperes által beadott utóajánlat folytán kibocsátott újabb árverési feltételekbe fel nem vétetett, sőt ellenkezőleg ugyanabban a birtokbavétel tekintetében épen az állapíttatott meg, hogy vevő a megvett ingatlan tényleges birtokába az árve­rés jogerőre emelkedése után lép. Az utóajánlatot tevő felperes, ki a kérdéses ingatlanoknak haszonbérlője is volt, a kinek bérleti joga a haszonbérelt ingatlanokra be is volt kebelezve, a ki tehát az árverési feltételek ellen az 1881 : LX. t.-cz. 165. §-a, illetve 153. §-ának c) pontja értelmében előterjesztéssel élhetett, az árverési feltételeknek a 181. §-ban foglaltakkal ellenkező fent kiemelt feltétele ellen előterjesztéssel nem élt, hanem csak utóbb, az árverés megtartása s alperesek mint árverési vevők részére a vételi bizonyítvány kiadása s ugyanazok birtokba lépése után tett lépéseket a telekkönyvi hatóságnál annak kimondása iránt, hogy vevők a megvett ingatlanok birtokába csak az utóajánlat folytán megtartott árverés napját követő 1905 október hó 1-én lépbetnek be, a kérelmével azonban a tkvi hatóságnak felső­biróságilag is helyben hagyott végzésével elutasíttatott azon okból, mert a kérelemmel ellenkező árverési feltételek megváltoz­tatásának az árverés megtartása után helye nincsen. Minthogy ezek szerint alperesek birtoklási joga a meg nem támadott árve­rési feltételek alapján megtartott birói árverésen és ennek követ­keztében tett jogerős birói intézkedéseken alapszik, nincs alapja a felperes által beadott felülvizsgálati kérvényben előterjesztett annak a panasznak, hogy a felebbezési bíróság keresetének el­utasításával az 1881 : LX. t.-cz. 181. §-ban foglalt anyagi jog­szabályt sértette meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom