Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Budapesti Kii'. ítélőtábla. 5 bizott eljárásáért a megbízó felelős, s minthogy első sorban alperest terhelte az a közönséges gondosság gyakorlása, hogy a megbízásából felváltandó pénz értékéről magának tájékozást szerezzen ; minthogy továbbá alperes ezt a gondosságot elmulasztotta : a gondatlansága által okozott kárért felelős. Tekintettel azonban arra, hogy az e részben kifejlődött állandó joggyakorlat szerint jogszabály az is, hogy ha a károsult felet kára tekintetében magát is gondatlanság terheli, a kár a felek között megosztható ; tekintettel továbbá arra is, hogy felperes maga is gondatlanul járt el, midőn az említett idegen pénz felváltására vállalkozott, a nélkül, hogy az előtte ismeretlen pénz értéke iránt felvilágosítást szerzett és ekként károsodását elhárította volna: a mindkét fél gondatlansága által okozott kár megosztásának van helye. A felebbezési bíróság tehát az anyagi jogszabályt annyiban, hogy az előadottak ellenére az egész kárt alperes által megtérítendőnek mondotta ki, megsértette s így a felebbezési bíróság ítéletének részben való megváltoztatása mellett alperest csupán a kereseti összeg felének és ezen fele rész kamatának megfizetésére kellett kötelezni, ellenben a kereseti követelés másik fele része tekintetében a felülvizsgálati kérelmet elutasítani kellett annál is inkább, mert magában az, hogy felperes a kérdéses pénzt bizonyos levonással váltotta be, miután ez idegen pénzeknél általában szokásos, alperes kártérítési kötelezettségére befolyással nincs. 4. Kártérítésnek szerződésszegés (villamos áram szerződésellenes kikapcsolása) alapján is csak kár esetében van helye. (1905 október 27. I. G. 250. sz. a.) A kii*. Ítélőtábla: Valamely szerződési viszonyban álló felek közt az egyik által a másik fél ellen a szerződés megszegése folytán indított kártérítési perben, ugy a kártérítési igény alapjául szolgáló tényállás valamint a felszámított kárkövetelés valódisága és mennyisége egymással való összefüggésükben ugyanabban a perben és rendszerint ugyanegy Ítélettel állapitandók meg és birálandók el; a miből következik, hogy vala-