Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

492 Kolozsvári kir. Ítélőtábla. 557. A tényállás szerint peresfelek a közöttük fennálló fa-letarolási szerződés keretében a teljesített munka mennyisége és az ennek ellenében felperes által számszerűleg követelhető összeg megállapíthatása czéljából leszámoltak, de e leszámolás csak elismerést foglalt magában a tekintetben, hogy felperest a teljesített munka utan mily összegű munkabér illette meg. A leszámolás azonban arra is kiterjesztetvén, hogy felperes a munkabérből menynyit kapott meg, kétségtelen, hogy a számvetés technikai mivelete közben tévedés merült fel, a mennyiben a tényállás szerint a számvetésnél nem számíttatott be alperes javára ama 904 K, a melyet az alperes által becsatolt nyugta szerint felperes kézhez vett s a melyre nézve nem bizonyította felperes, hogy a számvetésnél valamelyik számításba vett összegben benne foglaltatott volna. Ez a számvetésbeli világos tévedés az optkv. 1388. §-a szerint a szerződő felek egyikének sem lehetvén kárára, nem sértett a kir. törvényszék anyagi jogszabályt akkor, a midőn felperest a 304 K s jár. iránti keresetével elutasította. Ezekből folyóan nem sértett a kir. törvényszék jogszabályt az által sem, hogy a megejtett leszámolás mellett a tévedés helyesbítését kimondotta, mert a felek közölti leszámolás eredményeként csak a már fentebb részletezett elismerés jelentkezett és az nem eredményezhetett novatiot, minthogy csak a jogok és kötelezettségek egybevetése folytán keletkező abstrakt szerződés képez újítást, ily abstrakt szerződésnek pedig a tényállás szerinti leszámolás nem minősíthető, annál kevésbé, mert felperes követelésének jogalapja nem cseréltetett föl s alperes régi kötelezettsége nem ment újba át. (1905 márczius 6. 1905. G. 20. sz. a.). 558. A kir. törvényszék tényként állapította meg, hogy alperes az 1897. évben felperesnek adott 50 K kölcsöntőkéről és ennek 1899. évig számított és ki nem fizetett kamatairól egy összegben egy darab 108 koronáról szóló váltót állíttatott ki felperessel s eme váltó beperesítése folytán kellett felperesnek alperesi képviselő kezéhez 274 K 72 fillért kifizessen. E ténymegállapításra tekintettel a kir. törvényszék nem sértett anyagi jogszabályt, a midőn alperest marasztalta, mert alperes a beszterczei kir. törvényszék 2012 901. bftö. sz. jogerős ítéletével az uzsora vétségében bűnös-