Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 493 nek mondatván ki, 1883 : XXV. t.-cz. 8. §-a szerint köteles visszafizetni mind azt, a mit a valósággal hitelezett értéken felül kapott. E szerint a felperes által kifizetett 274 K 72 fillérből az alperes által hitelezett összeg (50 K) levonásba hozatván, a mutatkozó különbözet 224 K 72 fillér anyagi jogszabálysértés nélkül Ítéltetett vissza. És nem sértett a kir. törvényszék anyagi jogszabályt az által sem, hogy alperest 30 K bűnügyi utánjárási költségben marasztalta, mert alperes bűnössége folytán — a B. P. 489. §-a értelmében — a felebbezési biróság által megállapított ez az összeg felperest, mint sértettet megilleti. Ellenben a felperesi csatlakozás) kérelemnek hely adandó volt s a felebbezési biróság Ítéletét a fentebb nem érintett részeiben föloldani kellett, mert az 1877 : VIII. t.-cz. intézkedései — melyek az uzsora eltörléséről rendelkező 1868: XXXI. t.-cz. intézkedéseit módosították — csak annyiban lettek fentartva az 1883 : XXV. t.-cz. 21. §-a által, a mennyiben ez utóbb nevezett törvény által nem érintettek. Ez utóbb nevezett törvényczikk 8. §-a pedig — ha az uzsora vétsége megállapíttatott — a restitutio in integrumot kívánja érvényre emelni, azaz a hitelezőt csak a valósággal hitelezett érték illeti meg és mind azt igényelheti az adós és a jelen esetben felperes, a mit a valósággal hitetbe kapott értéken felül az adósnak juttatott, tehát elbírálás tárgyát képezi, hogy az 50 K kölcsön után a 108 koronás váltóba foglalt 58 K kamaton kívül fizetett-e felperes még kamatot és mennyit? Minthogy pedig e tekintetben a ténymegállapítás hiányos, a másodbiróság Ítéletét e részben feloldani, a kir. törvényszéket a kijelölt irányban további eljárásra s újabb Ítélethozatalra kellett utasítani annál is inkább, mert a fentebbiekből kitetszőleg téves a kir. törvényszék ama kijelentése, hogy felperes az általa fizetett kamatok visszatérítését az 1883 ; XXV. t.-cz. 21. §-a szerint nem követelheti, a kiegészítés nélkül pedig a felülvizsgálati biróság nem határozhat. (1905 június 5. 1905. G. 26. sz. a.). 559. Tekintve, hogy az átruházás a felperes gyermektartási követelése kielégíthetésének kijátszására irányuló szándékkal történt: felperes a tőle rosszhiszeműen elvont kielégítési alapból: az átruházott ingatlan jutalékokból kielégítést követelni jogosult. Azonban anyagi jogszabályt sértett a felebezési biróság az által, hogy alperest csakis annak tűrésére kötelezte, hogy felperes az adós