Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

454 Kolozsvári kir. ítélőtábla. egyáltalában jóvá nem hagyja s ez okból alapos alpereseknek azon érvelésük is, hogy a szerződést e tekintetben a miniszteri jóváhagyás előtt magukra nézve sem tarthatták kötelezőnek és a bérlemény tárgyát birtokba nem vehették. A haszonbéri szerződést azonban a m. kir. íöldmivelésügyi miniszter a szerződésre vezetett záradék szerint csak 1902. évi január hó 27-én hagyta jóvá és erről felperes a felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint alpereseket csak 1902. évi máius havában értesítette. Ezek szerint tehát felperest a szerződés egyik föltételének t. i. annak, hogy a végett, hogy a haszonbérlet 1901. évi július 1-én megkezdhető legyen, a szerződésnek 1901 július l-e előtt, való miniszteri jóváhagyását kieszközölje, kellő időben nem tett eleget, ennek a feltételnek teljesítése pedig felperes kötelessége lett volna a végből, hogy a haszonbérbe adott terület után az 1901. évi július 1-től járó bérösszeget jogosan követelhesse. A felebbezési biróság tehát anyagi jogszabályt sértett meg akkor, mikor daczára annak, hogy a tekintetben, hogy a haszonbérleti viszony 1901. évi július hó 1-én nem vehette kezdetét, felperest terheli a mulasztás, mégis alpereseket, a kik a szerződés miniszteri jóváhagyása előtt a bérleményt nem vették és nem vehették birtokba, a szerződésnek miniszteri jóváhagyása előtti időre is a haszonbér fizetésére kötelezte, már pedig jogszabály az, hogy két oldalú szerződésnél csak azon fél követelhet teljesítést, a ki maga részéről is teljesített, miért is a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatása mellett felperest a 150 K 31 fillér összeget meghaladó kereseti követelésével elutasítani kellett. 524. Perletéttel szemben res judicata kifogása. Ténymegállapítás a felülvizsgálati eljárásban. (1904 augusztus 8. 1904. G. 98. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Mindkét peres fél előadása s a per egész anyaga alapján, de a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállásnak is megfelelően megállapítja, hogy felperes a 699 kor. járulékai iránt most 1904. Sp II. 517. szám alatt indított per folyamatba tétele előtt ugyancsak alperes ellen az 1904. Sp. 261. sz. keresettel 820 K követelését kívánta érvényesíteni, de ezt a perét