Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla.. 455 állítólag felperesnek bíróságon kívül tett beismerése és fizetési ígérete következtében letette. Alperes úgy az elsőbiróság, mint a felebbezési bíróság előtt is a res judicata kifogással, t. i. azzal védekezett, hogy a most érvényesíteni kívánt követelés ugyanazonos felperesnek ama követelésével, melyre vonatkozóan felperes a pert letette s habár felperes a két követelés ugyanazonos voltát tagadta, mindazonáltal felperesnek azon saját fényénél fogva, mely szerint .a jelen per tárgya követelés valóságát és fennállását azzal kívánta bizonyítani, hogy alperes az 1904. Sp. 261. számú kereset tárgyalására kitűzött határnap előtt kevéssel az akkor perelt 820 korona követelést elismerte s annak megfizetését igérte, valamint tekintettel arra, hogy a jelen per folyamán kihallgatott M. A. és M. M. felperesi tanúk valamely külön 699 K követelésről nem tudnak és csupán az 1904. Sp. 261. számú keresettel peressé tett követelésnek alperes általi elismerését és az arra nézve tett fizetési igéretét bizonyítják s tekintettel arra, hogy felperes ezt a beismerést és íizetési ígéretet a jelen perrel követelt 699 koronára vonatkoztatja, ezeknél fogva kétségtelen, hogy felperesnek ezúttal érvényesített követelése ugyanazonos a korább perelt követelésével, illetően, hogy az előbbi az utóbbiban benfoglaltatik. Mit sem változtat ezen az a körülmény, hogy a jelen per során tett egyik kijelentés szerint a 820 K kölcsön czímen követeltetett, holott az ezúttal érvényesített 699 K követelésből a kereset szerint csupán 736 K kölcsön czímen, a többi pedig más czímen pereltetik. Nem lehet ez a körülmény ügydöntő, mert a 820 K iránti kereset nem tárgyaltatván, alperes a követelés kölcsön természetét nem ismerte el, a korábbi keresetnek e kitétele azért sem lehet irányadó, mert felperesi képviselő a mai napon megtartott felülvizsgálati tárgyaláson maga kijelentette, hogy alperesnek a felülvizsgálati kérelmében az ajándékozásra alapított kifogása azért nem foghat helyet, mert az aranygyűrű, aranyozott dohánytárcza és kerékpár vételárát felperes alperesnek előlegezvén és helyette kifizetvén, a kereseti követelésnek e részei szintén kölcsön természetével birnak. Tekintve már most, hogy az 1868 : LIV. t.-cz. 70. §-ának abból az intézkedéséből, hogy a perletétel a per elvesztésével egyenlő hatálylyal bir, mi ellen csak perújításnak van helye és tekintve azt, hogy felperesnek a letett és a jelen perrel érvényesített követelések ugyanazonos voltánál fogva a jelen alkalommal nem új keresettel, hanem perújítással kellett volna élnie, nyilvánvaló, hogy az 1904-. Sp. 517. sz,