Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató. A fizetés természetével biró követelésre nézve a kártérítésre meg­állapított rendkívüli 3 évi elévülési idő nem alkalmazható. Ko. 418. 395. A közigazgatási hatóságnak a felelősség megállapítására irányuló eljárása az elévülést félbeszakítja, minélfogva az elévülés újabban csak a közigazgatási hatóság döntése után veszi kezdetét s a döntés közlésé­től számított három év elteltével áll be. M. 467. 450. Vasúti balesetre alapított kártérítési követelése a vasúti alkalmazott­nak három év alatt elévül. B. 178. 192. Tartozatlan fizetés visszatérítésére irányuló kereset elévülése. Sz ({61. 609. A szolgálattétekből származó vagyis szolgálattételeken alapuló kö­vetelések, a milyennek a cselédbér is tekintetik — Forderungen aus Dienstleistungen — nem három, hanem harmincz év alatt évülnek el s három évi elévülés alá a szolgálattételek elmulasztásából eredő követelé­sek esnek — Forderungen von Dienstleistungen. Ko. 412. 391. Nem áll fenn az a jogszabály, hogy a három évet meghaladó időből eredő ellátási s tartási igény elévültnek volna tekinthető. K. 388. 358. Ha a bérlőnek szerződéses kötelessége az ingatlan utáni adót fizetni, nem a bérrészletbe betudás mellett, hanem a bérbeadó helyett : e fizetésnek a bérbeadótól megtérítésére irányuló követelésre a rendes elévülési idő alkalmazandó. Ko. 436. 408. Ügyvéd elleni kártérítési kereset elévülése. M. 444. 420. A csődmegtámadási jog elévülése 1. Csődjog a. Elévülés a kereskedelmi jogban 1. Kereskedelmi jog a. Az anyagi jog szerinti elévülés félbeszakításához nemcsak a per­nek megindítása, hanem kellő folytatása is szükséges, már pedig nem kellően folytatott a per akkor, ha az a felperes mulasztása folytán nem jut bírói döntés alá. Sz. 680. 623,. Az anyagi jog szerinti elévülés független a perjogi elévüléstől s így az anyagi jog szerinti elévülés a per szünetelése esetében is újból kezdetét veszi az utolsó perbeli cselekménytől. Sz. 680. 623. A már elévült, de az elévülés daczára kifizetett tőke vagy kamat abból az okból, mert az elévült, sem vissza nem követelhető, sem be nem számítható. P. 545. 505. Oly esetben, a mikor a hitelező időszakonkint visszatérő követelé­sét hosszabb időn át a saját mulasztása miatt nem érvényesíti s ekké­pen ez olyan összegre szaporodik fel, hogy az az adós aránytalan va­gyoni megterhelését vonná maga után, a hitelező ily időszaki lejárt követelést többé nem érvényesíthet. Gy. 335. 316. V. ö. Po. 581. 533. A kamat elévülése azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamat jogilag követelhető volt. P. 545. 505. Ha a kamat kártérítés összegének részeként szerepel, kamatelévü­lésről nem lehet szó. M. 464. 448. Pénzösszegnek társaság részére kamatoztatás mellett rendelkezésre adása e betétre nézve lényegileg hitelezési ügyletet létesít. Sz. 679. 623. Az adós házához vitt és vállalatának munkásai szükségletére for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom