Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti hir. ítélőtábla. vasút közegeiért és más személyekért, kiket az elvállalt szállítás teljesítésénél alkalmaz, felelősséggel tartozik, és ebbeli felelősségét ellenkező kikötéssel sem meg nem szüntetheti, sem meg nem változtathatja ; ez a szabály azonben csak azokra a kötelességekre vonatkozik, melyek a vasutat az elvállalt szállítás teljesítésénél a törvény vagy az üzletszabályzat alapján terhelik, de nem terjeszthető ki arra az esetre, ha a vasút nem a törvényben vagy az üzletszabályzatban megállapított kötelességénél fogva, hanem merőben szívességből vállalkozik valamely cselekményre. Ez utóbbi esetben a vasút kizárhatja a közegei vétkes gondatlanságáért való felelősséget is, mert a kinek joga van ahhoz, hogy bizonyos cselekmény teljesítését egyáltalában ne vállalja el, joga van ahhoz is, hogy e cselekmény teljesítésének elvállalását a jog általános elvei által megengedett bármily feltételtől függővé tehesse, a vállalkozó által alkalmazott személyek vétkes gondatlanságáért való felelősségnek kizárását pedig a jog általános elvei nem tiltják. Ezen az alapon zárja ki a Díjszabás a vasút felelősségét a be- és kirakásnál általa alkalmazott vasúti közegekért, s így azok vétkes gondatlanságáért is abban az esetben, midőn a be- és kirakás a felet terheli és a feladó, illetőleg az átvevő kívánságára az árúknak általuk teljesítendő berakását, illetve kirakását a vasút vállalja el és teljesíti (Díjszabás I. rész, B) szakasz, AVI. fejezet). És ezen az alapon zárhatta ki felelősségét a vasút az utánvétellel való utólagos megterhelés iránti rendelkezés végrehajtásáért alkalmazottjai vétkes gondatlanságának esetére is. Mert a törvény és az üzletszabályzat az utánvétellel való utólagos megterhelés iránti rendelkezés elfogadását a vasút kötelességévé nem teszi; ellenkezőleg, az üzletszabályzat 64 §.(9.) pontja az ily utólagos rendelkezés elfogadását teljesen a vasút belátására, vagyis tetszésére bízza. Ha tehát a vasút a felperes 2/F. alatti utólagos rendelkezésének elfogadását vissza is utasíthatta, annak nyilván szívességből való elfogadását a kifejtetteknél fogva joghatályosan köthette az átvevő jogaira sem sérelmes ahhoz a feltételhez, hogy végrehajtásáért semmi felelősséget nem vállal, s így nem vállal felelősséget arra az esetre sem, ha a rendelkezés közegei vétkes gondatlansága miatt nem haj tátik végre. E részben tévesen vitatja a felperes, hogy az utánvétellel való utólagos megterhelés iránti rendelkezés elfogadása az üzletszabályzat 64. §. (9.) pontja szerint nem köthető más föltételhez, mint ahhoz, hogy a rendelkezés a netán kiállított fuvarlevél-másodpéldányra