Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)
30 Buda]>e$ti ktr. ítélőtábla. zési bíróság által elfogadott tényállás szerint a kérdéses szerződés kifejezetten gyógyszertár részére szükséges helyiségek kibérlése végett köttetett. Minthogy pedig gyógyszertár csak ott nyitható, a hol azt az illetékes közigazgatási hatóság engedélyezi, kétségtelen, hogy a szerződés abban a feltevésben jött létre, miszerint a közigazgatási hatóság részéről már kiadott engedély hatályban fog maradni s a gyógyszertár a kibérelt helyiségben megnyitható lesz. A szerződő felek akarata tehát arra irányult, hogy a helyiség felperes, mint bérbeadó által az említett czélra adatik bérbe s alperes, mint bérlő által csak ily czélra béreltetik ki. A szerződésnek említett rendelkezése tehát oly lényeges határozHiánynak tekintendő, mely bontó feltételt foglal magában. Nem fogadhatta el a kir. Ítélőtábla azt a felperesi állaspontot, hogv a szerződésben foglalt az a kijelentés, miszerint az abban említett helyiségek «gyógyszertar részére" adatnak bérbe, csupán a bérbeadó érdekében és a fővárosi lakbérleti szabályok 13. §-hoz képe-t csupán annak megjelölése végett történt, hogy a kibérelt helyiség mily czélra fog használtatni. Nem lehetett a fenti kijelentésnek csupán ily értelmezést tulajdonítani, mert a szerződés minden rendelkezése akkép értelmezendő, hogy az mind a két szerződő felre vonatkozólag a felek egyező akaratnyilvánításának megfelelő legyen. A fentiek szerint pedig tekintettel arra, hogy alperes a kibélelt helyiséget kizárólag csakis akkor használhatja, ha ott a gyógyszertártartás jogát gyakorolhatja, az említett kijelentést máskép értelmezni helyesen nem lehet, mint hogy a bérlet, a mennyiben a kérdéses helyen a fenti jog nem gyakorolható, megszűnik, illetve hatályát veszti. Az elsőbiróság által megállapított és a felebbezesi bíróság által is elfogadott tényállás szerint továbbá a belügyminisztérium, mint illetékes közigazgatási hatóság más érdekelt gyógyszerészek és a gyógyszerész egyesület közbenjárása folytán a D) alatti bérleti szerződés létrejötte után már korábban kelt rendeletét, mely a felperes házában való gyógyszertárnyitási jogot engedélyezte, megváltoztatta és újabb rendelettel a gyógyszertár helyéül a fővárosnak más részét jelölte ki akként, hogy a felperestől kibérelt helyiségben gyógyszertár egyáltalán nem nyitható. Minthogy pedig ennélfogva a szerződést bontó feltétel beállott s a kérdéses helyiség a szerződésszerű czélra alperes személvén kívül fekvő és nem az ő hibájából keletkezett körülmény folytan, nem használható: annálfogva a felebbezési biróság anyagi jogszabályt