Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. Ítélőtábla. nek. Felperes ennek az ítéletnek a kamatra vonatkozó része ellen per* újítási keresetet indított, és azt akként kérte megváltoztatni, hogy a tőke után 1900. évi november 7-től 1902. évi január 26-áig terjedő időre eso 5 % kamat fizetésére is köteleztessék az alperes. Az elsőbiróság a perujítási keresetet elutasította és az alapperbeli ítélet hatályát fentartotta. Ez ítélet ellen a felperes felebbezéssel élvén, a felebbezési bíróság a felperes felebbezését felülvizsgálati kérelemnek vette, és nyilvános előadás alapján az ügyet Ítélettel döntötte el. Alperes a felebbezési bíróságnak ezt az ítéletét felülvizsgálattal támadván meg, eljárási szabály megsértését a miatt panaszolja, hogy felebbezését a másodbiróság felülvizsgálatnak tekintette és az ügyet n}rilvános előadás alapján döntötte el. A kir. ítélőtábla: Alperes panasza alapos, mert a perújítás a rendes jogorvoslatok egyik nemét képezvén, a per tárgya nem változik az által, hogy a perújítási kérelem az alapperbeli itéletneic nem minden rendelkezésére terjed ki, hanem e kérelem csupán az alapperbeli Ítéletnek a kamatra vonatkozó részét támadja és ennek megváltoztatását kéri. Tévesen vette ennélfogva a felebbezési bíróság a felebbezést felülvizsgálati kérelemnek, és tévesen vette az ügyet nyilvános előadás mellett döntés alá; minthogy pedig a kir. törvényszéknek felülvizsgálati határozata is felülvizsgálat alá esik abban az esetben, ha a törvényszék az í. bírósági Ítélet ellen beadott jogorvoslatot a pertárgy értékének meghatározásánál téves szempontból indulva ki, helytelenül felülvizsgálatnak minősítette, holott az helyesen felebbezésnek tekintendő, ezeknél fogva az alperes felülvizsgálati kérelmének az 1893. évi XVIII. t.-cz. 185. §. c pontja alapján helyet kellett adni és ennek megfelelően arra tekintettel, hogy az említett lényeges eljárási szabály mellőzése miatt az ügy az eldöntésre nem alkalmas, az Ítéletet a S. E. T. 204. §-a alapján fel kellett oldani, és a felebbezési bíróságot tárgyalás tartására és további szabályszerű eljárásra kellett utasítani. 16. Ténykérdés az, hogy fenforog-e megfélemlítés esete. Az arra az esetre vállalt kötelezettségnek, hogy a bűncselekménynyel gyanúsítottat nem fogják letartóztatni, érvényes czíme van. Tartozatlan fizetés kérdése. A kiskorú ügylete érvényességének meg bírálására