Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

6 Budapesti kir. ítélőtábla. már jogerősen elbírált ugyanazon jogviszonyból eredő követelés ujabb érvényesíthetését kizárja. 4. Megtévesztés kérdése. (1903 szeptember 17. I. G. 115. sz. a.) Tényállás: A felperes — kereseti előadása szerint — V. E.-töl értékes eredeti festményekből álló, továbbá pipa-, pohár- és régiség gyűjteményt és értékes aranybánya-részvényeket vásárolt 14,000 kor.-ért s erre 1000 korona előpénzt adott; minthogy később arra jött rá, hogy a képek értéktelen utánzatok, a részvények pedig semmit sem érnek, az eladó örökösei ellen indított keresetében a vétel érvénytelenítését és az 1000 korona visszafizetését követelte azon az alapon, hogy őt az eladó a vétel tárgyára s lényeges feltételeire nézve megtévesztette. A felebbezési bíróság megállapítván, hogy a Colorado részvények értéktelenek ugjran, de a gyűjtemény a vételárnak megfelelő értéket képviselt és hogy a vétel tulaj donképen arra irányult, s a részvény mintegy ráadás volt, minthogy módjában állott volna felperesnek a részvények értékéről meggyőződni és minthogy az alperes terhére ravasz fondorlat nem volt megállapítható, a felperest keresetével elutasította. Bár az alperes a képeket Tizian, Corregio és Paibens mesterektől származottaknak állította, ez a felperest nem téveszthette meg, mert a műkereskedő felperes tudhatta, hogy e mesterek eredeti festményei ma már csak közismert kezekben vannak, ismeretlen kézből nem kaphatók és egyetlen darabnak értéke is felülmúlja a gyűjteményért kért és kapott összeget. A kir. Ítélőtábla: Általános jogszabály, hogy megtévesztés akkor áll elő, midőn az egyik szerződő fél a másikat a valóságtól eltérő hibás véleményre, meggyőződésre kívánja vezetni. E jogszabály alkalmazásának feltételét tehát az képezi, vájjon forognak-e fenn oly körülmények, melyek a szerződő felek egyikének megtévesztésére alkalmasok voltak. A felebbezési bíróság Ítéletének indokaiban kellően kifejtette, hogy oly ténykörülmények, melyek a kérdéses ügylet tekintetében a felperes megtévesztésére alkalmasak lettek volna, fenn nem forognak. A felebbezési biróság egyébként azt is vizsgálat tárgyává tette, hogy a kérdéses részvények mily befolyással voltak a felek szerződési akaratára, és mily czél vezette a feleket a szerződés megkötésénél ? Az e tekintetben jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból pedig a felebbezési biró-