Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató 535 .VÍK. Az alkuszi ügylet. L. a magánjogban Közvei tési szerződés a. is. Csak bejegyzeti kereskedeí (alkusz) veheti igénybe azl a jogot, hogy kikötés nélkül alkuszi díjai követelhessen. M. i<*>2. 447. Az alkuszdíj, ha az ügylel megköttetett, követelhető. T. 710. 645. Azon okból, hogj a megkötőn ügylettől alperes a másik fél szerződésszegése miau elállott, az alkuszdíj fizetése meg nem tagadható. T. 710. 645. A kereskedelmi szokás értelmében olyan ügyletek után is járhat közvetítési jutalék, a melyek nem köttettek meg. 13. 100. 204. Van olyan kereskedelmi szokás, a mely szerint gépeladásoknál a közvetítési díj csak akkor kövelelhető, ha a közvetítő megbízójának még a vétel megkötése előtt tudomására hozza azt. hogy a vevőt ő küldi hozzá. B. 223. 223. VIII. AZ IPAHTÖHVÉNY. 1884: XVII. t-cz. Az építkezéshez >xükséges anyagszerek átvételére és szertári íel\igyázói teendők ellátására az építés tartamára felfogadott alkalmazót! nem iparossegéd. B. 156. 179. A helyi ügynök is felmondási időre jogosított kereskedőseséd, ha állandóan van alkalmazva. B. 202. 208. A ki állandó fizetés melleit vevők szerzésével van megbízva és az általa közvetített eladások után fizetésének kiegészítéséül szerződésileg kikötött jutalékot is kap. kereskedősegéd és a felmondási időre joggal követelheti nemcsak fizetésének, hanem a fizetés természetével bíró és annak kiegészítő részét képező jutalékának kiadását is. B. 202. 208. A pallér, mint a munkát kiosztó és annak elvégzésére felügyelő előmunkás nem tekinthető fontosabb teendőkkel megbízott oly üzlet- vagy gyárvezetőnek, a kit három havi felmondási idő megillethetni'. B 77. 132. A főnök telephelyén kívül levő raktár elárúsításával megbízott üzleti alkalmazott fontosabb teendőkkel megbízott segéd. B. 188. 198. Felmondási ideje üzletvezetőknek három hónap. B. 188. 198. Annak a kötességszegésnek. a mely a főnököt alkalmazottjával szemben a rögtöni elbocsátásra feljogosítja, lényegesnek és a szolgálati iszony oly súlyos megsértésének kell lennie, a mely míg egyfelől a kölcsönös bizalom megrendítésére vezet, másrészről pedig a további czéltudatos együttműködést kizárja. K. 349. 327. A mini az alkalmazottat a szolgálatból felmondás nélkül elbocsátani a szolgálatadó jogosult akkor, ha azok a lényeges fellevések megszűntek, a melyekre való tekintett d a szerződés költetett, vagyis a midőn az alkalmazott, szolgálati képtelenség, alanyi vagy tárgyi megbízhatóság hiányából alkalmatlannak bizonyult, vz a jogosultság árelfogadót is két-