Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)
Ueiuhzeres tárgymutató. a félre nézve. Kinek utasításához képest az ajánlat a társaságnak megküldetelt, ebből kötelezettség egyáltalán nem származik. B. 22$. 227. A mikor az ügynök a szerződés feltételeire nézve mindkét felet megtéveszti és így a szerződő felek között akaralmegegyezést létre sem hozhatott, nem lehel szó arról, hogy az ugyanazon felek közölt utóbb az ügynök közbenjárása nélkül létrejött szerződés a közvetítő közbenjárásának eredménye volna. B. 226 225. A mikor a biztosító társaság a díj iránti követelését a közvetítő ügynök jogellenes eljárása folytán nem érvényesítheti, a közvetítő ügynököt sem illeti meg a közvetítési díj. B. 226. 225. Szakbizottsági eljárás kikötése. Az eljárás költségére a biztosítottól kövelelhető előleg mértéke. B. 41. 72. Ha a biztosított a nem létesült, de biztosított egyes tárgyakra vonatkozólag a biztosítást nem storniroztalta, a biztosított tárgyakra — habár azok egy része nem is létesült — eső egy évi dijat megfizetni köteles. Ko. 426. 40 f. Ha a biztosító a fellételekben kikötött joga alapján a tulajdonosi viszonyban beállott változás okából a biztosítási nem tartja fenn, a biztosítás hosszabb tartamára megállapított rabatt visszatérítését nem követelheti. B. 221. 222. Ha a biztosított a kötvényben kedvezményezettül nem kizárólag gyermekeit, hanem jogutódát jelölte ki, a jogutód alatt a gyermekekkel együtt a túlélő házastárs is értendő. M. 449. 433. A harmadik személy javára kötött életbiztosításból folyólag a biztosítási összeget a kedvezményezett nem mint a biztosított jogulóda, hanem mint közvetlenül jogosított követelheti. B. 121. 158. A kedvezményezett kijelölése kizárja azt, hogy a biztosított kötvényre kifizetendő biztosítási összeg hagyatéknak legyen tekintendő s a biztosítási összeg a kötvényben megállapított önálló jog alapján azt illeti, kit a kedvezményezett megjelölésére használt jogutód szó alatt a concret esetben érteni lehel. M. 449. 433. A biztosítási szerződés érvényesen létesülhet oly módon, hogy a biztosítás az ügylet megkötése után bizonvos idő múlva vegye kezdetét, B. 185. 196. Ha a biztosítás kezdete aaptárszerűen feltétlenül és határozcüati meg vau állapítva, az a kikötés, hogy a biztosítás a díj befizetése előtt hatályba nem lép, joghalálylya! nem bír. B. 228. 227. A biztosítási szerződés nem lép hatályba, ha a biztosító azt a biztosítási díj ki nem fizetése miatt biztosítottnak ki nem adta. B. 185. 196. A biztosítási díj csak akkor követelhető, ha annak ellenértékeként a koczkázat viseltetik. B. 185. 196. 217. 219. Visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási díj. Ko. 426. 401. Kelengyebiztosítás. K. 347. 325.