Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

GÍV Rendszeres tárgymutató. ügylet nem tekinthető megkötöttnek, ha a felek a vételár fizetési idejére nézve is megegyezésre nem jutottak. B. 224. 224. A vevő részéről egyoldalúan megszabott feltételek mellett az eladó nem köteles szállítani. K. 352. 334. A feleknek határozott vagy a körülményekből kivehető eltérő megállapodásától eltekintve úgy az árú átadásának, mint a vételár lefizetésének az eladó kereskedelmi telepének helyén és pedig egyidejűen kell történnie. K. 352. 334. Ha az árúk átvételének határideje a szerződő felek valamelyike részéről az ügyletnek oly lényeges feltélele kép nem költetett ki, hogy a későbbi teljesítés a felek szerződési akarata szerint ki volt zárva, a vétel fix ügyletnek nem tekinthető. Gy. 292. 284. Átvétel alatt nem maga a tényleges átvétel, hanem a jogi értelemben vett átvétel, vagyis az a tényleges állapot értendő, melynél fogva a vevő abba a helyzetbe jutott, hogy a megvett árú, mint sajátja felett, tetszése szerint rendelkezhetik. B. 211. 215. Az a körülmény, hogy az eladó a kialkudott vagy szokásos árúéri magasabb árt számít fel, nem szolgálhat alapul a vételügylettől való elállásra, hanem csakis a jogtalanul felszámított többlet fizetésének megtagadására. B. 208. 213. ' A tőzsdeszokások 34. §-a csak arra az esetre vonatkozik, a mikor az árú teljesítési helyén a vevő részéről valóban át is vétetik, nem pedig arra az esetre, a mikor a felek megállapodásához képest az eladó az árút a vevő lakóhelyére szállítja. B. 229. 228. A 347. §. csak jogot ad a vevőnek ahhoz, hogy az árú hiányait szakértői szemle útján is megállapíthassa, de nem tartalmaz kötelező szabályt arra nézve, hogy az árú hiányai csakis bírói szakértői szemle útján volnának megállapíthatók. B. 219. 220. A vevőnek a rendelkezésre bocsátás által oly helyzetbe kell hoznia az eladót, hogy ez valósággal rendelkezhessék is az árúval. B. 37. 60. A rendelkezésre bocsájtásl a vevő az árúnak a rendeltetési helyre megérkezése után gyakorolhatja. B. 229. 228. Az árút a hiányok felismerése után akkor is köteles a vevő haladéktalanul megvizsgálni, ha a hiányok később muiatko/nak. B. 18G. 197. Szőlővessző hiányai miatt emelhető kifogás határideje. Gy. 289. 279. Lisztárú megvizsgálása. Gy. 32G. 309. A jogos rendelkezésre bocsátás hatályát veszti, ha a vevő a/, árú kiadását jogos ok nélkül megtagadja. B. 37. 00. Az állal, hogy a szállított téglát és cserepei a megrendelő építésre felhasználta, a tégla és cserép, ha az átvétel alkalmával tényleg kifogásoltatott is, kifogás nélkül átvetlnek tekintendő. Ko. 429. 403. A rendelkezésre bocsájlás hatályát veszti, ha a vevő az árún oly változást tesz (a czipő talpára tintával jelzéseket tesz), hog\ az új árúnak nem tekinthető. B. 189. 198. A rendelkezésre bocsátott árú kellő őrizetének elmulasztása a rendelkezésre bocsátás joghalálvát nem érinti, hanem csak kártérítés alapjául szolgálhat. B. 56. 107. '