Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató. Kereskedelmi szokás és gyakorlat figyelembevételének kénlése. B. 160. 184. A kézműárúszakban kereskedelmi szokás, hogy az eladó lehetőség szerint azonnal köteles az ügylet elfogadása tekintetében nyilatkozni B. 196. 204 Kereskedelmi szokásnak a mulasztás joghatálya tekintetében figyelembe vétele. B. 196. 204. <aEgy-két» kifejezés a kereskedelmi forgalomban kettőt jelent. Gy. 292. 284. Társas ezég ügyielének alakszerűsége. Ko. 422. 398. A felajánlott foglaló el nem fogadása sem a vételre vonatkozó ajánlat \isszautasításának, sem az ajánlat elfogadása iránt már kellő formában megtett nyilatkozat visszavonásának nem tekinthető. D. 266. 263. A K. T. 270. §-ának szabálya alá eső kezes is felszabadul a követelés alól, ha a követelés a hitelező késedelme miatt a főadóstól behajthatlanná vált. B. 43. 77. Az ajánlat kifejezetten kötelezettség nélkül tétetvén, az erre eszközölt megrendelés tulajdonképen önálló ajánlatnak lévén tekintendő, az ellenfelet illetőleg kötelezővé akkor válik, ha azt minden megszorítás nélkül elfogadja. Y 689. 631. A kereskedő részéről teljesíteti szolgálatok díjazásának nem képezi feltételét az, hogy a szolgáltatás a kereskedő által folytatott konkrét üzlet körében előforduló ügyletekkel összefüggésben álljon, hanem díjazást követelhet a kereskedő már minden olyan szolgáltatás teljesítéseért. a melyet általában üzleti körében végzett, vagyis melyeknél mint kereskedő járt el. Sz. 678. 622. A kereskedő csak a más részére, tehát másnak érdekében teljesített szolgálatok díjazását igényelheti külön kikötés nélkül. B. 191. 200. Csak a jövőben felmerülhető kártérítési igény alapján megtartási jog nem gyakorolható. B. 37. 60. 336 367. §§. \ vétel es a vétel különös nemei. Vétel létrejötte. Gy. 292. 284. T. 689. 631. A vételi ügylet megkötöttnek tekintendő annak következtében, hogy a vevő az árút az eladótol készpénzbeli visszteher fizetésének kötelezettsége mellett tényleg átvette és megtartotta, az pedig, hogy az ár előzetesen számszerűleg meg nem határoztatott, az ügylet érvényét ily körülmények között nem érinti. B. 182. 194. A vétel tárgyának meghatározása. M. 447. 427. Annak a körülménynek, hogy a felek a már átvett árúért járó vételár számszerű összegére meg nem egyeztek, csak az a jelentősége, hogy a vételár összege a bíróság által a fenforgó összes körülmények számbavételével a méltám ussás szerint állapítandó meg. B. 182. 194. Abban az esetben, ha a felek a vételre irányuló alkudozásaikat a vételár fizetési idejére is kiterjesztették és arra súlyt helyeztek, a vétel-