Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszires tárgymutató. LXV sem várja. A kihirdetés hatályát az a körülmény sem szünteti meg, hogy az itélet utóbb kézbesíttetett. Gy. VI. 348.; Sz, V. 625. Ha a fél az ítéletet megelőző tárgyaláson jelen volt, nincs szükség a határozat kézbesítésére. Sz. VII. 668. A helyettesített ügyvédnek a kérelmére elhalasztott tárgyaláshoz való megidéztetése törvényszerűnek tekintendő. Sz. V. 648. Ha a per folyamán elhalt félnek beidézett örökösei részéről az ügyvédnek meghatalmazása nem volt, sem az itélet kihirdetése, sem annak kézbesítése az ügyvéd irányában az örökösökre joghatálylyal nem bír és a jogorvoslati határidő velük szemben nem tekinthető lejártnak. T. V. 688. A bíróság határozatának közlése. D. IV. 227. A fiumei bíróságnak a magyarországi fél részére olasz nyelven adott értesítése törvényes. B. VII. 140. 120. §. A határozat irásbafoglalása. Az itélet szövegét a biró utasításához képest a jegyző is fogalmazhatja. T. II. 1154. Késedelem az itélet irásbafoglalása körül. B. IV. 1. VII. 233. 121. §. Az irásba foglalt itélet tartalma. L. a 35., 37., 64., 185., 197. és 1868 : L1V. t.-cz. 246. és 250. §§. a. is. Tényállás alatt nem a feleknek a bíróság előtti előadásait, hanem azokat a jogalkotó, illetve jogváltoztató vagy megszüntető tényeket kell érteni, a melyekre a bíróság a jogszabályokat alkalmazza. B. V. 15. 167.; T. V. 668. A felek előadásainak, a bizonyítékoknak és általában a per adatainak a felsorolása a tényállás megállapításának a hiányát nem pótolhatja, mert ezek a tényállásnak, vagyis a jogok és kötelezettségek létrejöttének, átváltoztatásának vagy megszűntének alapját képező és a fenforgó jogkérdés eldöntésére lényeges befolyással biró, érzékileg észlelhető tények megállapításának csak anyagát képezhetik. B. I. 263. VI. 162. Egymagában annak az előadása, hogy a felek mit állítottak és a tanuk mit bizonyítottak, még nem tekinthető ténymegállapításnak, hanem a 64. §. értelmében a bíróság a bizonyítás eredményét előadni és ezeknek, úgy a perbeli összes adatoknak szorgos méltatása mellett kellő indokolással azt tartozik kijelenteni, hogy azok alapján ő, mint bíróság, mit tekint bizonyítottnak és pedig akkép, hogy a felek közt fenforgó jogviszony kételyt kizáró módon felderítve és megállapítva legyen. B. V. 176. Az ítéletben elő kell adni a felek részéről előlerjesztett jogvitát, vagyis azokat a tényeket és bizonyítékokat, melyekre felperes követelését, alperes pedig kifogását alapította. Gy. V. 291. Nem lehet szabályszerű ténymegállapításnak tekinteni a bíróságnak olyan kijelentését, mely egyedül arra szorítkozik, hogy tényként kijelenti a bíróság azt, «hogy a felperesek kereseti előadásai valók.» B. VII. 14. Az Ítéletben előadandó tényállás fogalma. B. I. 263. VII. 14. 522.; D. II. 303. 351.; Gy. II. 422. 486. A tényállást nem lehet azon az alapon megállapítani, hogy az nem vitás, akkor, ha az iratokból kitűnik, hogy a felek a tényt vitássá tették. B. I. 319.; Gy. VII. 346. Térfi : ítélőtáblai határozatok. VII. £