Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

I.XVI Rendszeres tárgymutató. A bíróság a tényállás előadására irányuló kötelességének akkor is megfelel, ha a tényállást egy előbbi ítéletének indokaira hivatkozással adja elő. M. VI. 467. Ellentmondás az ítélet rendelkező része s indokolása között. Ií. ff. 121.: Ko. III. 401. ; M. V. 392. Az ítélet indokolásában előforduló ellentmondások. Ií. IV. 61. A tényállás szabálytalan és hiányos megállapítása. B. III. 78. 104. 109. IV. 22. 25. 27. 37. 50. 72. 78. 125. 188. 202. IV. 37. 40. 61. 78. V. 15. VII. 9.; I). IV. 227. 228. 233. 261. VII. 309.; Gy. III. 308. IV. 292.: M. III. 410. 413. IV. 428. 451. V. 404. VII. 518.; X. III. 461.; Sz. III. 598. IV. 617.; T. III. 694. L. a 35. 64. és 197. íi-okat is. 123. §. A bírói határozatok kijavítása. Az ítéletnek nem eléggé határozott rendelkező része hivatalból is kiigazítandó. VI. 473. Hivatalból is kijavítható az a hiba, hogy a bíróság a felet viszonkeresetével nem utasítja el a rendelkező részben, ha ez az indokolásból kitűnik. M. VII. 485. Az ítéletben megállapított marasztalási összeg csak abban az esetben tekinthető olyan nyilvánvaló hibának, a melynek az utólagos kijavítását a 123. §. megengedi, ha a marasztalásnak a rendelkező részben foglalt összege az ítélet erre vonatkozó indokolásában felhozott vagy felhívott számadatokkal ellentétben áll. Sz. V. 647. Ha a felebbezési bíróság ítéletének a felebbezési költség összegére vonatkozó megállapítását nem indokolja, nem szenvedhet kétséget, hogy a felebbezési költségnek bizonyos összegben megállapítása az Ítéletbe becsúszott nyilvánvaló számhibának nem minősíthető. Sz. V. 647. A határozatnak az a része, melj az ügygondnok munkadíját a nélkül állapítja meg, hogy annak előlegezésére a felperest kötelezné, tollhibának nem tekinthető. B. II. 68. Tollhiba vagy számítási hiba az ítéletben. B. V. 46.; Ko. III. 401.; M. IV. 437.; Sz. V. 605.; T. V. 678. Az elrendelt kiigazítást nem szabad akkép foganatosítani, hogy a kiigazító szavuk egyszerűen az ítélet szövegébe beszúró jegy alatt beíratnak. B. I. 1(>2. 124. §. Az ítélet kiegészítése. Valamely felebbezési kérelemnek a felebbezési bíróság részéről el nem döntése által szenvedett sérelem az ítélet kiegészítése iránt előterjeszthető kérelem útján orvosolható. B. I. 89. V. ö. B. I. 205. Ítélet kiegészítése a miatt, hogy a bíróság a perköltség túlnyomó részét tevő szemleköltség iránt nem intézkedett. B. VII. 2^9. Az ítélet kiegészítésének csak elsőbirósági ítéletre vonatkozóan lehet helye. I*o. II. 986. Ellenkező : B. V. 143. A kiegészítés iránti eljárásnak a perbefejező végzésekre nézve is helye van. N. IV. 503. Perköltség viselése kiegészítési kérelem esetén. Gy. IV. 305.