Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgy m utató. LVII A kezes és az egyenes adós közötti jogviszony a hitelező áttal indított perben meg nem bírálható s erre e perben szükség nem is forog fenn, következéskép ez a körülmény az ügy végeldöntését nem akadályozza. B. I. 365. A bíróságnak az az eljárása, hogy az előtte befejezettnek jelentkező peres ügyet az egyik fél távollétében a másik fél halasztási kérelmének ellenére ítélettel eldöntötte, az ítélet hatályon kívül helyezésére s a tárgyalás folytatásának elrendelésére okul nem szolgál. P. II. 888. 103. §. A részitélet. A részitélet hozatalának alapfellétele, hogy az azzal eldöntött rész olyannyira tisztán álljon s elkülöníthető legyen, hogy az abban eldöntött vitás kérdésre a többi résznek tárgyalása és eldöntése kihatással ne bírjon. P. V. 476. 104. §. ítélet elismerés vagy lemondás alapján. Csak a perben tett és jegyzőkönyvbe foglalt elismerésnek van az a hatálya, hogy annak alapján ítéletet kell hozni. Sz. II. 1108. 105. §. Közbenszóló ítélet. Közbenszóló ítélet hozatalánál első sorban az a tény dönlendő el, melyből felperes keresetének jogalapját származtatja. B. VII. 76. A 105., 167. §-ok értelmében hozott közbenszóló ítéletben a kár létezésének kérdését is el kell dönteni. Sz. V. 581. 106. §. Az ellenkövetelésnek külön perre utasítása. L. a 23. §-t is. A kereseti követeléssel összefüggésben álló ellenkövetelés külön peruira nem utasítható. B. III. 28.; Gy. III. 322.; M. III. 419.; Sz. V. 609.; T. II. 1146. A kereseti követelés az ellenköveteléssel akkor függ össze, ha mind a kettő egy és ugyanazon jogalapból — jogügyletből — származik. Gy. II. 400. A követelés és az ellenkövetelés akkor összefüggő, ha ugyanazon egy jogalapból erednek, vagy ha a jogviszony olyan, hogy a kereseti követelés jogossága, fennállása vagy összege felett az ellenkövetelés jogosságának elbírálása nélkül dönteni nem lehet. Gy. II. 387. Az ellenkövetelés a kereseti követeléssel akkor függ össze, ha az ellenkövetelés a keresetihez oly szoros viszonyban áll, hogy az ellenkövetelés — eltekintve attól, hogy beszámításra alkalmas-e vagy sem — a kereseti követelést alapjában s akként támadja meg, hogy az ellenkövetelés elbírálása nélkül a kereseti követelés keletkeztét, jogosságát, fennállását és esedékességét sem lehet elbírálni és megállapítani. M. YI. 450. Minden oly esetben, hol összeszámolási viszony áll fenn, azok a követelések, melyek a számadás tárgyául szolgálhalnak, egymással már annálfogva, hogy azok ugyanegy számadás tárgyául szolgálhatnak, összefüggésben állanak. Gy. YI. 339. Az ellenkövetelés összefüggésének kérdése. B. V. 128. YI. 220.; K. V. 324.; Sz. Y. 609.