Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LVI Rendszeres tárgymutató. ban foglalt fogyatkozás fenforgott-e vagy sem, s ehhez képest a perben tett vallomása esküvel megerősíthető-e, mérlegelheti. Gy. VI. 325. A bíróság az eskü alatti vallomást nem széttagolva, hanem egészében tartozik mérlegelés tárgyává tenni s nem hagyhatja mérlegelés nélkül azt a czélzatot, a mely a vallomást, tevőt vallomásának a megtételére vezette. K. IV. 351. 99. §. A 99. §. alkalmazása. D. VI. 276. 287.; K. VI. 357. Valamely ténynek az eskü alatti kihallgatásra meg nem jelenés alapján a tárgyalás egész tartalmának mérlegelése nélkül megállapítása szabálytalan. B. I. 158.; K. VI. 357. Az eskü alatti kihallgatásról elmaradás következményei nem alkalmazhatók akkor, ha a fél tanuként idéztetett. B. VI. 214. Az eskü alatti kihallgatási határnap elmulasztásának következményei a szabálytalanul idézett fél ellenében nem állanak be. B. II. 229.; K. VII. 437. Az a jogkérdés, hogy a fél az eskü alatti kihallgatásra szabályosan idéztetelt-e, az eredeti kézbesítési vevény nélkül meg nem bírálható. B. II. 229. 100. §. A fél esküje. A közös megállapodással letett eskü az esküvel való bizonyítás minden más nemének alkalmazását kizárja. D. II. 265. A 100. §-ban meghatározott eskühöz a peres feleknek egyértelmű megállapodása szükséges arra nézve, hogy valamely döntő ténykörülmény bizonyítása a felek melyikének esküjétől tétessék függővé. B. III. 75. Egyességi eskü. Ko. VII. 479. Egyességi eskü szövegében előforduló ellentmondás. B. VII. 256. £101. §. Az előleges bizonyítás. Az előleges birói szemlének a fél közbenjötte nélkül megtartása nem szabálytalan akkor, ha a fél értesítése iránt kellő intézkedés történt, de az a fél hibája (elutazása) miatt sikertelen maradt. B. III. 28. Az előleges szemle nem szolgál bizonyítékul annak terhére, a ki arra elkésetten idéztetvén, jogaira nem ügyelhetett. P. II. 872. Az előleges szemléhez az ellenfél csak akkor idézendő meg, ha idézése nem jár a czélt meghiúsító időveszteséggel. Gy. III. 338. Az előleges bizonyítást kérő fél már a kérelem előterjesztése alkalmával nyilatkozni tartozik az iránt is, hogy milyen pert kiván indítani? és evvel együtt megjelelni az indítandó pernek a bíróságát is. D. IV. 275. 102. §. A per végeldöntése. L. az 1868: L1V. t.-cz. 245—258. §-ai a. is. A tárgyalás berekesztése s a tárgyalásnak a fél kérelmére újból megnyitása vagy » megnyitás megtagadása tisztán a bíróság belátásától függ. B. I. 102. 158. A kereset alaki hiányának fenléte kizárja azt, hogy a bíróság oly kérdést, mely felfogása szerint nincs határozottan megjelölve, érdemi bírálat tárgyává tegye. Gy. V. 311. Oly perbeli követelés, melynél az időelőltiség vagy az érdemleges ítélethozatal más. akadálya fenn nem forog, érdemben bírálandó el. B. V. 180.