Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeren tárgymutató. LV Az ellentétes vallomást tevő felek közül a bizonyító fél nem bocsátható esküre •olyan valószínűsítő okok felsorolásával, a melyek merőben tévesek és a tárgyalási jegyzőkönyv mellékleteiből merített adatokban semmi támpontot sem találnak. B. II. 88. Ha a bizonyító fél ellenfele az eskü letételét megtagadja, a bizonyító fél bocsájtandó esküre és pedig nemcsak akkor, ha vallomása valószínűnek mutatkozik. B. VI. 181. Ha a bíróság a bizonyító fél hit alatti vallomását valószínűsítve nem látta, a bizonyítandó ténykörülményt bizonyítatlannak nem tekintheti a nélkül, hogy arra a bizonyító fél ellenfelét hit alatt kihallgatta volna. B. I. 242. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 96. §-ához. B. V. 6. A felek ellentétes vallomása esetében helye lehet annak, hogy a több tényt tartalmazó vallomások egyes részeire az egyik, más részeire pedig a másik fél bocsáttassék esküre. Sz. V. 579. Különböző időkben tett fizetési részletekre vonatkozó vallomás esetében a fél a vallomásnak egyes fizetésekre vonatkozó részére nézve is bocsátható esküre. B. VI. 181. 97. §. Eskü alatti kihallgatás a 97. §. alapján. T. VII. 688. A 97. §. szerint a bizonyító fél csakis a kár és elmaradt haszon mennyiségének a megállapítása végett hallgatható ki eskü alatt s így ennek a szakasznak a rendelkezése az építési munka értékének a meghatározására ki nem terjed. Gy. VI. 339. Felfedező eskü. Gy. II. 401. 98. §. A perben álló fél az eskü alatti vallomástételt minden indokolás nélkül megtagadhatja és arra törvényes kényszereszközökkel nem szorítható. K VI. 357. A fél eskü alatti kihallgatása rendszerint a per bírósága által teljesítendő s csak kivételkép történhetik megkeresés útján. B. II. 107. Az 1881 : LX. t.-cz. 95. §-ának a tanuk előállítására vonatkozó rendelkezését a félnek eskü alatti kihallgatása körüli eljárásra alkalmazni nem lehet. B. VII. 140. Csak törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozók (nazarénusok nem) tehetnek «skü helyett ünnepélyes fogadalmat. Sz. IV. 617. A felek esetleges meghiteltetése a bíróság belátására van bízva. B. I. 154. A fél esküre bocsátását vétkes bukás miatt történt elitéltetése nem akadályozza. M. III. 437. A fél vallomásában mutatkozó ellenmondás az ő esküre bocsátását feltétlenül nem akadályozza. B. I. 325. A félnek vallomására megesketése mellőzhető akkor, ha a bíróság nem a vallomás alapján nem dönti el a pert. B. I. 102. Az eskü alatti kihallgatásnak, mint bizonyító eszköznek perjogi természete. Gy. VII. 351. A sommás eljárás alá tartozó perben eskü alatt kihallgatott félnek esküvel megerősített vallomása perdöntő bizonyítéknak avagy perdöntő eskünek nem tekinthető, a mennyiben a fél — eltekintve attól az esettől, a midőn az esküt az ellenfelével történt megállapodás, illetve egyesség értelmében teszi le — akkor, a midőn vallomására esküt tesz, azt a vallomást csupán megerősíti, az eskü letétele által vallomásának nagyobb bizonyító erőt szerez, ellenben oly bizonyítékot nem szolgáltat, a mely már bírói mérlegelés alá nem is eshetnék. B. I. 211.; Po. IV. 608. A bíróság a fél eskü alatti vallomását, mint bizonyítékot, e minőségében a pertárssal szemben is szabadon mérlegelheti. K. IV. 351. A bíróság azt, hogy a fél vallomása a bizonyítandó tény idejében volt életkorára figyelemmel mennyiben érdemel hitelt s különösen azt, hogy benne a 91. §. 2. pontja-