Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LIV Rendszeres tárgymutató. A bíróság sem hivatalból, sem kérelemre nem köteles a fél eskü alatti kihallgatását elrendelni. B. I. 111. 116. II. 26. 100. V. 178.; D. III. 284.; K. III. 360.; T. III. 698., 704. Ha a bíróság a felhozott bizonyítékok alapján a tényállást megállapíthatónak találja, a felek hit alatti kihallgatását mellőzi. B. I. 212., 283. Indokolni kell, hogy más bizonyíték hiányában miért mellőzi a bíróság a félnek hivatalból is elrendelhető hit alatti kihallgatásának elrendelését. B. I. 127.; K. VII. 443. Eskü alatt kihallgatható személyek. Eskü alatt félként csak a perben álló fél (perbehivott) és a 95. §. 2. és 3. bekezdésében említett személy hallgatható ki. B. I. 243. III. 199. VII. 14. 298.; Sz. IV. 617.; T. III. 704. Ellenkező: Po. III. 556., mely szerint a megbízó félként kihallgatható. A 95. §. második bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a pertársak egy és ugyanazon jogalapon védekeznek. B. VII. 9. Az a pertárs, a ki irányában az elsőbirósági ilélet jogerőre emelkedett, az eljárás további folyamában peres félnek nem tekinthető s félként eskü alatt ki nem hallgatható. B. VII. 9. Az ellenfél kötelező kihallgatása. A fél eskü alatti kihallgatása esetében az ellenfél eskü alatti kihallgatása kötelező, ha ez iránt kellő időben kérelmet terjesztett elő. B. I. 311. II. 20.; D. III. 284. A másik felet is kérelmére kihallgatni csak akkor kell, ha a döntő tényről ennek is tudomása van. Gy. VII. 370. Ha az eskü alatt kihallgatott fél ellenfele szükség esetére ajánlja fel eskü alatti kihallgatását, ezzel a bíróságra bízza az eskü alatti kihallgatás alkalmazását és kérelme nem azonos az 95. §-ban megengedett azzal a kérelemmel, midőn az eskü alatt kihallgatott fél ellenfele a két vallomás szembeállítása végett határozottan azt kéri, hogy mielőtt a bíróság az esküt kivenné, őt is hallgassa ki. D. IV. 250. Az ellenfél hit alatti kihallgatása iránt előterjeszthető kérelem időpontja. K. II. 606. Sz. IV. 651. 96. §. Az eskü alatti kihallgatás sorrendje. B. I. 272. Részbizonyíték fennforgása esetén első sorban a bizonyító félnek eskü alatti kihallgatása is elrendelhető. B. I. 272.; Ko. II. 606. A bizonyító félnek esküvel megerősített vallomása olyan adatok kiegészítéséül nem fogadható el bizonyítékul, a melyek részbizonyítékul el nem fogadhatók. D. IV. 232. A bíróság szabadon mérlegeli, hogy forog-e fenn 96. §-ban megállapított rendszerint bizonyítási szabálytól eltérést indokolható, a 96. §-ban megjelölt kivételes eset. B. I. 36 A valószínűsítő tények megállapításában nincs a biró ahhoz kötve, hogy e tények tényállásként való megállapítását a felek valamelyike kérte-e vagy nem. Gy. III. 309. A valószínűsítő adatokat a biró szabadon mérlegeli. B. I. 42. 45. 68. 286. 376.; Gy. II. 450. Ellenkező 1. a 185. §. c) p. A bizonyító fél eskü alatt kihallgatása esetében a vallomását valószínűsítő okokat fel kell sorolni. B. I. 24. VI. 28. Az 96. §. előírja ugyan a bizonyítás szabályait, ezek azonban a bíróságot abba a tekintetben, hogy a felek közül melyiket bocsássa esküre vallomásának megerősítése végett, csak annyiban kötik, hogy a mennyiben a törvényben foglalt szabályoktól eltérőleg állapítja meg azt, hogy a bizonyítás terhe a felek közül kire hárítandó, ebbeli elhatározását, illetve a meggyőződését előidéző okokat részletesen indokolni tartozik. Po. V. 520. 579.