Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LIII 94. §. A birói szemle és a szakértői bizonyítás. Birói szemle csak valamely tényállítás bizonyítása végett rendelhető el. B. II. 131. Alaptalan a birói szemle mellőzése miatt emelt panasz, ha a fél a szemlével bizonyítani kivánt hiányokat elő nem adta, sem a hiányok helyreállításának költségét fel nem számította. B. II. 131. Birói cselekmény jellegével nem hir a bíróság részvétele és a felek értesítése nélkül tartott szakértői szemle. K. IV. 388. Szakértők alkalmazása nem kötelező. T. V. 650. Szakértő meghallgatása a költség előlegezésétől tehető függővé. T. III. 699. A bíróság csak akkor van a felek által megnevezett szakértőhöz kötve, ha a felek egy szakértőben állapod ,ak meg. B. III. 162. V. 184. Külföldi szakértő véleménye is elfogadható. B. III. 131. Ha a felek előzetesen egy szakértő véleményétől teszik függővé a vitás kérdés eldöntését, úgy annak a véleménye őket kötelezi. K. IV. 390. A szakértő személye elleni kifogás mellőzése miatt emelt panasz csak az 1893: XVIII. t.-cz. 94. §. 6. bekezdésében említett esetek fennforgásakor vehető figyelembe. B. II. 243. Mely adatokat köteles a bíró a szakértővel közölni ? Gy. VII. 345. Az 1893 : XVIII. t.-czikknek nincs oly rendelkezése, a mely meghatározná, hogy a biró a szakértői véleményeket szükség esetében ki vagy kik által vizsgáltassa felül: különösen, hogy orvosszakértők véleményének felülvizsgálata csakis az igazságügyi orvosi tanács által volna eszközlendő. Gy. IV. 325. Az igazságügyi orvosi tanács igénybevétele a bíróság belátásától függ. Ko. IV. 423. A felülvéleményező szakértők a tárgy megszemlélése nélkül is adhatnak véleményt, ha annak tárgya nem a tünetek megállapítása, hanem a közlött leletben foglalt tünetekből vonható következtetés. N. II. 788. A szakértői bizonyítás kötelező alkalmazására s mérlegelésére nézve I. a 64. §. kapcsán közölt határozatokat. 95—99. §§. A fél eskü alatti kihallgatása. 95. §. Eskü alatti kihallgatás esetei. A felek eskü alatti kihallgatása csak akkor rendelhető el, ha más bizonyíték egyáltalában fenn nem forog vagy a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé. B. I. 124. 322. II. 380.; D. VI. 276.; N. V. 461. Az eskü alatti kihallgatás más bizonyíték fenforgásának okából csak akkor mellőzhető, ha a perben már van más bizonyíték, vagy a perbeli adatokból világos, hogy a bizonyító fél valamely kétségtelenül rendelkezésre álló bizonyítékot használni elegendő ok nélkül nem akar. Gy. II. 401. Az eskü alatti kihallgatás elrendelhető, ha a bíróság a megajánlott tanubizonyítást bizonyítékul egyáltalában nem tekintette. B. II. 197. Ha a tanú vallomása a bizonyítandó tény melleit részbizonyítékot nem nyújt, az a bizonyító fél eskü alatti vallomásával nem egészíthető ki. N. VII. 530. Kiegészítő bizonyítékként az eskü alatti kihallgatást a bíróság akkor is foganatosíthatja, ha a bizonyítandó tény okirattal is bizonyítást nyerhet. B. VII. 200. A tanúkihallgatás és a fél hit alatti kihallgatása egyszerre is elrendelhetők. Gy. V. 274.