Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)
LII Rendszeres tárgymu tató. Az a körülmény, hogy a tanú a bizonyító fél ellenfelével perben áll, őt a tanúságtételből nem zárja ki, vallomásának bizonyító ereje pedig a szabad mérlegelés körébe tartozik. B. I. 269. 86. §. A házastársi viszony csak arra szolgál okul, hogy a tanú a vallomást megtagadhatja, de ha a tanú e jogával nem él, vallomása szabadon mérlegelhető. B. I. 261. Az ügyvéd titoktartási kötelessége alapján megtagadhatja a tanuságtételt. Sz. II. 1091. 88. §. A tanúk szembesítése a bíróság belátásától függ. B. T. 124.; M. II. 720. 89. §. A tanúk vallomása csak tényállításokra, de nem jogkérdésekre terjedhet ki. ÜL Y. 414. A tanúknak az a vallomása, hogy a követelés fennáll, nem ténykérdésre, hanem tisztán a biró által eldöntendő jogkérdésre ad feleletet. M. V. 414. 91. §. A tanúnak esküvel megerősített vallomása szolgáltathat csak bizonyítékot kivéve, ha a felek a megesketéstől közösen elállottak. B. VI. 231.; Sz. IV. 617. A tanú vallomására csak a 91. §-ban irt esetek valamelyikében nem eskethető meg. B. I. 126.; K. IV. 402. A nazarénusok az eskütétel alól nincsenek felmentve. Sz. III. 636. A bíróság belátásától függ annak meghirálása, hogy az a tanú, ki kihallgatásakor életének 14. évét már betöltötte, bir-e a szükséges értelmi fejlettséggel. B. III. 14. A gondnokság alatt állónak megesketése csak akkor mellőzhető, ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta vagy közölni nem képes. B. I. 200. A tanú megesketése a 91. §. alapján csak a jelenlevő felek meghallgatása után mellőzhető. B. I. 127. 92. §. Szabálytalan a megkeresett bíróságnál bejelentett olyan tanúknak a kihallgatása, a kiknek kihallgatását a perbíróság nem rendelte el. Po. III. 587. 93. §. Arra nincsen kötelező szabály, hogy a tanúnak a személyazonossága akkor is külön megállapíttassék, a mikor az kétségbe egyáltalán nem hozatott. Sz. IV. 655. Pénzbírság nem róható ki, ha a tanú azért nem jelent meg a kihallgatási határnapon, mert a tanúvallomást megtagadta és az a tárgyban hozott határozat ellen felfolyamodással élt. B. VII. 305. Tanúdíj. A bíróság székhelyén lakó tanú részére díj csak az időveszteség kárpótlásául és az is csak abban az esetben állapítható meg, ha kitűnik, hogy a tanú a kihallgatásával szükségkép összekapcsolt időveszteség által napi keresményében érzékeny csökkenést szenvedett. T. V. 687. Helyben lakó ügyvéd részére tanúdíj meg nem állapítható. T. V. 687. A bizonyíték költségét a bizonyító fél és nem ügyvédje köteles előlegezni. D. II. 314. T. II. 1142. A mennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rendtartás 54. §-a szerint igényelhető előlegnek a szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanuk díjának és kiadásainak előlegezésére — a birói ügyv. szabályok 261. §-a esetének kivételével — a fél ügyvéde is kötelezhető. B. VII. 303. A tanúdíj megállapításának mérve miatt úgy a tanúk, valamint a peres felek jogorvoslattal élhetnek. Gy. VII. 395. A tanúdíj összege elleni jogorvoslat. T. II. 1142.