Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

/ lendszeres tárgymutató. XLVII A bíróságot az ítélethozatalnál csak a kereseti kérelem, vagyis a kártérítés fejében felszámított végösszeg köti annyiban, a mennyiben ezen tul nem terjeszkedhetik, ellenben a kár kiszámításának a keresetben alapul vett módjához kötve nincsen. B. VI. 208. Tanúvallomás alapján nem állapítható meg, hogy az iparmű (malom) hasznot nem hajtott, hanem a 65. 97., valamint az 1868: LIV. t.-cz. 211. §-ában előirt tájékozást kell a bíróságnak megszerezni. Gy. VI. 296. A kárösszeg megállapításánál az összes adalok számbaveendők és szakértő hallgatandó meg. B. IV. 22. VI. 17.; D. VII. 326.; M. VII. 512.; Sz. II. 1082. Az elmaradt haszon mennyiségét nem vélelmek és feltevések, hanem határozott tények alapján kell megállapítani. B. IV. 82. Az elmaradt haszon mennyiségének kérdése szükségkép összeesik és el nem választható a kár (elmaradt haszon) létezésének kérdésétől. Sz. V. 623. A valóban felmerült kiadás nem oly kártérítési követelés, a melyet a bíróság a 65. §. alapján belátása szerint állapíthatna meg, hanem arra nézve a követelő félnek megfelelő bizonyítékot kell előterjeszteni. Gy. VII. 345. Nem kikötött szolgálati bérnek, hanem kikötés nélkül tényleg teljesített házvezetőnői szolgálatnak megfelelő egyenérték követelése azon az alapon, hogy alperes igéretét meg nem tartva, felperest a háztartás vezetésétől eltávolította, kártérítési követelés és arra a 65. §. alkalmazandó. M. V. 416. Az 65. §. más követelés, mint kárkövetelés mennyiségének megállapítására nem alkalmazható. B. V. 3. Ellenkező: A bíróság a tartásdíj mennyiségét szakértői vagy más bizonyítás mellőzésével a rendelkezésére álló adatok mérlegelésével a helyi viszonyok ismeretéből merített birói meggyőződésére alapíthatja. B. I. 207. A köteles, de más által teljesített tartásnak megtérítése kártérítési követelés jellegével bír és arra a 65. §. alkalmazandó, valamint a szülési költség, mint kár mennyiségének, M. V. 415. az építő munkadíjának a megállapítására, I). VI. 273., továbbá ingó kiadása esetleg értékének megtérítése iránti perben is. B. VI. 17. Üzletben szenvedett kár mértékének megállapítására nem lehet mérvadó az, hogy a jövedelmi adó kiszabása czéljából a károsított az üzlet jövedelmét mily összegben vallotta be. N. VI. 515. A kártérítés mértékének meghatározása. N. VI. 515.; Po. V. 513. Ha a kártérítési kötelezettség fenn nem forog, a kár összegének megállapítása szükségtelen. P. IV. 541. 68—72. §§. A bizonyítás. A szóbeli tárgyalás bármely részében (tehát az utóbb tárgytalanná vált pergátló kifogás feletti tárgyaláson is) foganatosított bizonyítási eljárás eredménye tekintetbe veendő az ügy érdemének eldöntésénél. B. I. 347. Bizonyítás csak határozott tényállításokra rendelhető el. B. I. 135. 68. §. A bíróság csak jogosult, de nem köteles a bizonyítás ismétlését elrendelni.. B. I. 151. 71. §. A bizony ításfelvélelre észrevételeknek előterjesztésére csak akkor van szükség, ha a bíróság azt szükségesnek találja, mihezképest az észrevételek előterjesztésére alkalom nem nyújtása nem szabálysértés. D. III. 264.