Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

/ lendszeres tárgymutató. XLV A közigazgatási hatóságnak az a kimondása, hogy az építkezés a rendészeti szabályoknak megfelel, a polgári perben irányadó. Po. Ií. 952. Olyan építésügyi hatósági gyakorlat kötelező erejének kérdése, mely szerint bizonyos területen meghatározott magasságnál magasabb házra építési engedély nem adatik. B. IV. 93. A bíróság a közigazgatási hatóság határozatától függetlenül bírálja meg azt a jogkérdést, hogy a felek között cselédviszony forgott-e fenn. Po. III. 550. A közigazgatási határozat hatálya a község által a számadási hiány megtérítéséhen elmarasztalt községi pénztárnok ellen indított perben. M. III. 435. Közigazgatási hatósági határozat hatályos a polgári perben. D. VII. 319.; Gy. VII. 342. Fegyelmi hatósági határozat hatálya a polgári perben. Közigazgatási fegyelmi hatósági határozat hatálya a polgári perben. K. VII. 398. Sz. V. 562. Az államvasuti fegyelmi elboesátás hálálva. B. III. 60. A gőzhajózási társaságot alkalmazottjai felelt megillető fegyelmi hatóságnak folyománya az, hogy a fegyelmi uton megállapított tényt valódinak kell tekinteni és hogy a büntetés megfelelő voltát újból mérlegelni nem lehet ; a bíróság azonban mindenesetre •vizsgálhatja és vizsgálni tartozik azt, vájjon a cselekedet vagy mulasztás, mely fegyelmi uton az elitélt terhére megállapíttatott, képez-e fegyelmi vétséget. B. V. 222. .1 bizonyítás mellőzése. A bíróság valamely állított lényt rendszerint mindaddig nem nyilváníthat nem bizonyítottnak, míg az annak kimutatására perrendszerűen megállapított összes bizonyítékokat ki nem merítette, mégis olyan esetben, midőn a bíróság teljes határozottsággal meg van győződve, hogy valamely megajánlott bizonyíték egyébként megszerzett meggyőződésén semmiesetre sem változtatna, az ekként feleslegesnek tekintett bizonyítékot mellőzheti. B. I. 302. II. 197. III. 5.; M. II. 727.; N. DL 455. A bíróságnak rendszerint mind a két fél által javaslatba hozóit bizonyítást fel kell venni s az ellenbizonyítást csak akkor mellőzheti, ha annak sikeréi a már felveit bizonyítás méltatása alapján kizártnak tekinti. Gy. III. 305. A bizonyítás mellőzése csak akkor szabálytalan, ha annak felvételét a fél kérte. Sz. II. 1128. Nem döntő ténykörülményre felajánlott bizonyítás mellőzése nem tekinthető eljárási szabály megsértésének. B. I. 239., 245. VI. 54.; N. VI. 505. A tanú kihallgatása mellőzhető, ha attól eredmény előreláthatólag nem várható. B. I. 282. A bizonyítás mellőzése. B. V. 68. VII. 132. 225.: Ko. IV. 409.; M. VII. 496.; T. II. 1144. A bíróság indokolási kötelessége. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elengedhetlen feltétele az, hogy az ítéletben nyilvánuló birói meggyőződés, a szolgáltatott összes bizonyítékok alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadásával történjék olykép, hogy azok az okok, melyek a bíróságot a szolgáltatott bizonyítékok mellőzésére és az Ítéletben nyilvánuló meggyőződés kimondására vezették, felismerhetők legyenek. B. I. 141. 180. 312. II. 65. III. 26. 73. V. 79. VII. 51.; T. V. 677. Nem elég a perben kivett bizonyítékoknak egyenkint lajstromszerű felsorolása, hanem azok belső tartalmának kiemelése és általában az egész gondolatmenet előadása szükséges, melylyel a bíróság a tényállítás való vagy valótlan voltának a megállapításához eljutott. D. IV. 228.