Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. xxv A 3. pontban foglalt esetben ugyanazon jog alatt nem a kereseti követelések jogczínie, hanem a felek közötti viszony alapja értendő. Po. VI. 637. A per folyamatban léte a tárgyalással kezdődik. B. 1. 325. Ha az előző per a jelenlegi per folyama alatt az 1893: XVIII. trv.-cz. 52. §-a értelmében megszűnt, a jelen per megbirálására többé gátul nem szolgálhat. P. III. 501. Egy és ugyanaz a jogkérdés egyidejűleg és párhuzamosan ugyanazon felek között külön-külön bíróságok előtt két külön pernek és két kölönböző bíróság döntésének tárgyát nem képezheti. B. IV. 73. A végrehajtás megszüntetése iránti per fohamatban léte miatt a perfüggés kifogása nem érvényesíthető. B. VII. 99. A váltókövetelés érvényesítésére a váltókötelezettség fennállása alapján indított váltóper s a váltókötelezettség megszűnése alapján a váltó kiadására irányuló közpolgári per, mint egymástól különböző igények érvényesítésére irányuló perek párhuzamosan fohtathatók s egyiknek megindíthatósága s folytathatósága sem függ attól, hogy a másik befejeztetett-e már vagy sem. B. VII. 281. Alappal nem bír az a pergátló kifogás, hogy az alperes a felperesnek vétel czímén nyugvó világos követelését egy a felperes ellen előbb kártérítés czímén indított és még folyamatban lévő perrel érvényesíteni kivánt követelésbe beszámította. B. I. 176. 27. §. 4. p. A 4. pontba foglalt pergátló körülmény fenforgásával ugyanazon tekintet alá kell foglalni azt az esetet is, midőn törvényes képviselőül oly személy idéztetik perbe, a ki bizonyos személyeknek, bár közös elnevezés alá foglalható, de jogalanyisággal nem biró összeségét a jogalanyiság hiánya miatt, mint törvényes képviselő nem képviselheti. N. V. 425. Ha nincs olyan alperes, a ki perbeszállási képességgel birna, a per létrejövetelének egyik lényeges előfeltétele hiányában nem létesülhet. B. VII. 7. N. V. 425. Sz. III. 632. Elhunyt felperes nevében indított per megszüntetendő. B. VII. 7. Sz.. III. 632. L. az 1868 : LIV. t.-cz. Perképesség a. is. 27. §. 5. p. Az 1893:XVI1I. t.-cz. 27. §-ának 5. pontjára alapított pergátló kifogás nem terjeszthető ki arra az esetre, ha az előző eljárás költségében az alperes lett elmarasztalva és azt meg nem fizette. Sz. IV. 655. A pergátló körülménynek hivatalból vizsgálata. A polgári bírósági hatáskör kérdése hivatalból vizsgálandó. B. I. 205. K. II. 524. Ha nem illetőségi, hanem hatásköri kifogás érvényesíttetik, ez az eljárás bármely szakában, az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-ának korlátaira tekintet nélkül, hivatalból is figyelembe veendő. B. I. 205. A hatáskörnek a pertárgy értékén alapuló hiánya hivatalból figyelembe nem vétetik. M. VI. 460. Ingatlan tulajdona iránti perekben a birói hatáskör hiánya csak pergátló kifogás alapján vehető vizsgálat alá. Gy. II. 365. Po. IV. 602. Birói hatáskör hivatalból való vizsgálatának kérdése dologi jog iránti perben. B. IV. 2. Ingatlan iránti per nem egyáltalában, hanem csak a per tárgyának értékére való tekintettel nem tartozik sommás eljárás alá. B. III. 176. T. III. 701. Telki szolgalom megszüntetése iránti perben a birói hatáskör figyelembevételének kérdése. B. IV. 102. A sommás bírósági hatáskör hiánya az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. 2., 3. és4. pont-