Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XXVI Rendszeres tárgymutató. jai alá vonható perekben 200 frt értékel felülmúló pertárgyra nézve hivatalból figyelembe nem vehető. Gy. II. 356. Ellenkező : A kir. járásbíróság előtt sommás úton indított olyan örökösödési perben, a melyben a hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül 200 forintot meghalad, a birói hatáskör kérdése az eljárás bármely szakában akkor is megvizsgálandó, ha az eljárás folyamán az alperes a birói hatáskör ellen kifogást nem tett. D. II. 298. A felperesség hiányára alapított kifogás az 1893 : XVIII. t.-cz. 27. §-ában megjelölt és az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló kifogások közé nem tartozik. B. I. 355. Ügyvéd ellen behajtott pénz iránt támasztolt követelés nem tartozik azok közé az ügyek közé, melyek a sommás eljárás alól az értékre tekintet nélkül ki vannak véve. N. VII. 552. Habár a kereseti követelésből egy-egy alperest terhelő rész 40 koronánál kisebb s elválasztva a kereseti követelés érvényesítése nem a sommás per útjára, hanem községi bíróság elé tartozik is, ez a bírói hatáskörnek leszállítását már azért sem vonhatja maga után, mivel az ügy nem olyan, hogy tekintet nélkül a pertárgy értékére, ki volna zárva a sommás útról. M. V. 422. Az ügyfélképesség hiánya hivatalból figyelembe veendő pergátló ok. B. VII. 7. N. V. 425. Sz. III. 632. Törvényes képviselőnek mellőzése az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő. Ko. V. 375. Hivatalból észlelendő szabálytalanság az, ha a hirdetmény útján idézett törvényes képviselő lakhelye a perben tudomásra hozatván, a bíróság a képviselőt tárgyalásra nem idézi. B. II. 122. Hivatalból vizsgálandó az, hogy a község nevében fellépett bíró a perindításra jogosult-e. K. II. 553. A 7. §. 1. és 2. pontjában meghatározott viszony igazolásának elmulasztása hivatalból figyelembe veendő pergátló akadályt nem képez. D. II. 261. 28. §. Pergátló kifogásnak az érdemmel együtt eldöntése. M. VI. 460. Abból a formahibából, hogy a bíróság a pergátló kifogásokat az ügy érdemével együtt bírálja el, a felekre nem származik sérelem akkor, ha ezek a kifogások olyanok, a melyek az eljárás bármely szakában érvényesíthetők. M. VI. 460. Érdemi Ítélettel a pergátló kifogás külön határozathozatal nélkül is elutasítottnak tekintendő. N. II. 806. A sommás eljárásban valamely per csakis az 1893 : XVIII. t.-czikkben szabályozott egyes esetekben vagy a peres felek kérelmére szüntethető meg. B. VII. 197. Illetékesség okából megszüntető határozat esetén az iratokat nem kell az illetékes bírósághoz áttenni. Po II. 1059. A 28. §-ban a perindítás magánjogi hatályának fenmaradására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a keresetet a bíróság az alperes kifogására a kérelem halmozottsága miatt utasította el. Gy. VI. 322. Az illetékességi kifogásnak rendes perben helyt adó végzés a 28. §. értelmében vett permegszüntető végzés hatályával és jellegével bír. B. I. 164. A perindításnak az elévülést félbeszakító hatálya a perindítás magánjogi hatályai közé tartozik. B. I. 164. Az illetéktelen bíróságnál történt perindítás magánjogi hatályának fenmaradása^ B. VI. 251. M. VII. 489.