Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XX Rendszeres tárgymutató. Az eljárás megszüntetése abban az esetben, ha a per folyamatban létéről értesített törvényes képviselő a perbe nem lép be és a felperes a törvényes képviselő perbe idézését nem kéri. N. VII. 562. A 8., 27., 166. §-ok nem alkalmazhatók akkor, ha az alperes a per folyama alatt helyeztetett gondnokság alá. B. VII. 304. Az árvaszéki értesítés elmulasztása kiskorú perében. B. IV. 2. A meghatalmazás hiánya hivatalból figyelembe veendő. K. II. 542. A meghatalmazás szabályszerűsége mindig hivatalból vizsgálandó. Sz. IV. 661. A valódiság tekintetében nem kifogásolt meghatalmazás valósága ellen csak a meghatalmazó emelhet sikerrel kifogást. M. III. 450. Ügyvédi képviseletre való meghatalmazás igazolása. Sz. IV. 637. A (felperes) felet a perben egy időben csak egy ügyvéd képviselheti. Gy. IV. 281. A megbízás nélkül eljáró ügyvéd ellenjegyzésével benyújtott beadvány egy tekintet alá esik azzal, minllia a beadvány ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtat.Á be. Sz. IV. 661. Az ügyvédi képviselet szabályszerű igazolásának elmulasztása az ügyvédi ellenjegyzés hiányával egy tekintet alá esik. Sz. IV. 637. Ha a tárgyaláson bemutatott meghatalmazás szerint helyettesitettnek jelentkező ügyvédjelölt azonos személy az egyik előttemcző tanúval, e miatt a meghatalmazás szabályszerű nem lévén, a felszólalás meg nem engedhető és a képviselő meg nem jelentnek tekintendő. N. V. 441. Az a panasz, hogy a bíróság a perujító keresetet nem az újított felperesnek, hanem az alapperben őt képviselt ügyvédnek kézbesítette, nem vehető figyelembe, ha az újított felperes képviseletében megjelent ügyvéd utóbb meghatalmazással igazolta, hogy őt az újított felperes az újított perben való képviseléssel megbízta. Sz. V. 621. V. ö. a 27., 166. és a törvényes képviselet eseteire nézve az 1868 : LIV. t.-cz. 84. §-át. 9—12, §§. A perköltség biztosítása. Magyarország és az Egyesült-Államok között perköltség biztosítására vonatkozóan államszerződésen vagy gyakorlaton alapuló viszonosság nem létezik. Po. V. 556. 15. §. A kereset kellékei. Kereskedelmi czég perbe vonása esetén az idézés átvételére hivatott czégtag megjelölése nem szükséges. K. II. 588. Az érvényesített jog megjelölése a keresetben. Ko. V. 365. A kereset tényalapját a felperes tartozik tüzetesen előadni. Po. III. 544. A kereset kellékei közé nem tartozik az, hogy a felperes azokra a tényekre, melyekből keresetét származtatja, jogszabályt alkalmazzon. B. III. 191. Nem vehető hivatalból figyelembe az, hogy a bíróság tárgyalás alapjául elfogadta azt a keresetet, a melyben a jog alapját képező tények felsorolása helyett csak a mellékletül esatolt bírósági végzésben feltüntetett ügyállásra történik hivatkozás. B. VI. 154. Készpénz fizetése iránt indított kereseteknél a jogczím annak az ügylelnek vagy ténynek a megjelölése, a miből a fizetési kötelezettség keletkezik. T. III. 681. A kereset beadása előtti időre az alperes védekezése hiányában sem ítélhető meg kamat, ha a felperes nem adja elő azt a tényállást, a melyből ezt a kamatkövetelését származtatja. X. II. 789.