Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. XIX svából való letétbe helyezésére irányozván, a kamatok, a váltó és óvásdíj, valamint a költségek, a felperes által érvényesítendő vagyoni érdek szempontjából nem tekinthetők járulékoknak. B. VII. 78. Iparhatósági marasztalási megtámadó kereset tárgyának értékéül csak az iparhatósági követelés tőkeösszege szolgál. M. VII. 516. Az 1893: XVIII. t.-cz. I. §-ának 5. I) pánt alá eső perekben a kereset tárgyának értékéül a vonatkozó ingatlan évi használatának egyenértéke tekintendő. Po. II. 935. Ellenkező: Az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §-ának 5. I) pontja alapján indított per tárgyának ériékét az ingatlan értéke határozza meg. Sz. II. 1083. Az érték a felülvizsgálati eljárásban az ingatlan vételárának egy évi törvényes kamatjában állapíttatott meg. Po. II. 935. Mezei kár. Az 1894: XII. t.-cz.-ben szabályozott mezei kár eseteiben itélő hatóságok hatáskörének megállapításánál nem a károsult által igényelt, hanem a becslés szerint megállapítandó összeg irányadó. B. IV. 52. Töbh rendbeli mezei lopás tárgyát képező dolgok értéke a minősítés vagy a hatáskör megállapítása végett nem összesíthető. B. IV. 52. Vegyes. Pertárgy értékének meghatározása óvadékul elhelyezett takarékpénztári betétkönyv kiadása iránt indított perben. K. III. 371. Pertárgy értéke ingatlanok közös használati jogának bekeblezésére szolgáló okirat kiállítása iránti perben. Sz. VI. 700. Tehermentesítés iránt indított perekben az érvényesíteni czélzott vagyoni érdeket a tehertől felszabadítandó ingatlan értéke képezi azokban az esetekben, midőn a törlendő teher nem pénzbeli követelés vagy az a teher magának az ingatlannak értékét is meghaladja. Po. VI. 609. Valamely kölvény birói úton leendő megsemmisítésének kieszközlésére irányuló kereset tárgyának értékéül nem az az összeg tekintendő, a melyről a kötvény kiállíttatott, hanem csak az a költség, a mibe annak birói úton leendő megsemmisítése kerül. B. I. 366. Feles mívelési szerződés megszüntetése iránti per tárgyának értéke. B. VI. 24. 4. §. A pertárgy értéke tisztába hozatalának elmulasztása nem szolgál okul az ítéletnek eljárási szabály megsértése czímén megtámadására. B. I. 28. A feleknek és az adóbíróságoknak a per tárgya félreismerésében nyilvánuló tévedései a törvénynek a felülvizsgálati bíróság által helyes alkalmazását nem akadályozhatják. B. II. 84. Az értékre való tekintettel sommás eljárás alá tartozó perekben a per tárgyának értéke a felebbvitel során csak az esetben tehető magasabbra, ha a sommás birói hatáskör forog szóban. B. II. 47.; K. VII. 434. A peres tárgy értéke a felebbvitel szempontjából. L. 1893: XVIII. t.-cz. 126. és 181. §§. 7—8. §§. A meghatalmazás és annak valamint a törvényes képviseletnek hiánya. Olyan személy, a ki magát le nem kötelezheti és jogokról le nem mondhat, — az 1893: XVIII. t.-cz. 7. §. utolsóelőtti bekezdésében megállapított eset kivételével — saját személyében perbe nem idézhető, mert cselekvőképesség hiánya miatt a perben elismerő nyilatkozatot joghatálylyal nem tehet. Gy. VI. 308. b*